A jándi református templom

1665. március 12-én kelt okmány szerint Jánd református templommal rendelkezett, de lelkésszel nem, ezért a szomszédos Ugornyáról járt ide egy prédikátor. Ez időben Barakonyi Ferenc és neje Sulyok Borbála engedélyezték, hogy a község Péter Mihály nevű jobbágyuk telkén építtessen paplakot. A falu bírája akkor Lantos Balázs volt, főesküdtjei pedig: Koncz Miklós, Kajor Gáspár, Tóth István, Kónya Gergely, Fofár Tamás, Balogh István, Fazekas Mihály, Medve Mihály, és mások. Ez egyházközség, mely előbb a szabolcsi kerülethez (tractus) tartozott 1821. évi rendezéskor a beregi egyházvidékhez kapcsolódott. A templomnak már 1615. év előtt állnia kellett, mivel kisebb harangja már akkor meg volt öntve, de elavulván, romjain új egyház emelkedett. 1773-ban szentelték fel a templomot. Ebben a református templomban a következő egyházi tárgyak voltak fellelhetők: egy keresztelőedény, és egy aranyozott ezüstpohár. Az áldozó ezüstpoháron 1339. év és B. A. betűk, valamint egy M- N álló T jegyek láthatóak. A nagyobb cink kannát készítette Komáromi Cs. Miklós 1692-ben. A templom első kisebb harangját 1615-ben öltették, melyet 1749-ben átöntöttek. A nagyobbik harangot 1792-ben öntötték, ám ezt hasadás következtében 1818-ban újból kellett önteni, amely 318 fontos. Az I. világháború során ezt a harangot is hadi célokra használták fel, de a jándi lakosok jóvoltából újabb harangot öntettek. Az ahhoz hasonló fatornyok, mint a jándi is volt, mindig érdekes látványt nyújtanak, mert a régi kor sajátosságait hordják magukon. A Kakuk Imre által Jándon épített fa templomtoronyról a következőket olvashatjuk Csiszár Árpád: Ballada született írásában: A jándi szegénység szeretett volna a 18. század végén egy olyan fatornyot, mint az ugornyai. A helybeli parasztács Kakuk Imre fogadkozott, hogy ő meg tudja csinálni. Rábízták a torony megépítését, és sikerült. Ettől kezdve, mintegy harminc éven át a 18. század végén és a 19. század elején testvérével, Andrással együtt Beregben és Szatmárban, de még Szabolcsban is fatornyok egész sorát ők építették. Kakuk Imre keze munkáját dicséri a lónyai, vitkai, matolcsi, hetei, nábrádi, fehérgyarmati, csetfalvi fatornyok is. Az ácsmestert szülőfaluja 1791-ben szülőfaluja bízta rá a fatorony építését azzal, hogy Kancza József útmutatását követve készítse el ezt a 35 m magas építményt, mely impozáns méretein kívül főképp zárt kerengőjével tér el ismert műveitől. Értékes az itteni anyakönyvnek az a bejegyzése, hogy a munka április15-től- december 18-ig készült, vagyis a csapatnak egyévi munkája fekszik egy-egy ilyen nagyméretű fatoronyban.
A falunak összesen három temploma volt. A harmadik templom, amely ma is áll, a környék legszebb temploma. Kakuk Imre által épített templomot lebontották. Így került helyére Nagy Sámuel* református lelkész kezdeményezésére épített templom. A falu lakossága minden évben gyűjtést szervezett a templom építésére. Házról- házra jártak adományt gyűjteni. Aki nem tudott kézpénzt adni, szarvasmarhát és sertést adományozott, amelyet a későbbiek folyamán pénzzé váltottak. Sikerült annyi adományt összegyűjteni, hogy 1896-ban megkezdhették a templom építését. A kezdeményező, Nagy Sámuel sajnos ezt már nem érhette meg. A templom falait szürke bazaltkő borítja. Ezen köveket a Beregszászi hegyekből ökrökkel vontatták a falu emberei. A vályogot helyben égették ki téglának. Az adományokból vették meg a faanyagot. Teteje pléh borítást kapott. Jellegzetessége a faragott erkély az Úr asztala körül, valamint a beregi keresztszemes minták. A templomban gyönyörű orgona található. A templom művésze Lénárt Gyula volt, akinek a leginkább engedelmeskedett az orgona. Ő volt, aki az orgonát karbantartotta, és mindezt a munkát díjmentesen végezte.

Jándi falumúzeum
(Jánd, Rákóczi út 70.)

Falunk legöregebb háza népi lakóház. Különlegessége a gerendába vésett szöveg, amely tudatja az építtetők nevét és az építés idejét (1880. április 17.) Jelenlegi tulajdonosa 1994-ben vásárolta meg, eléggé rossz állapotban volt az épület. A 2001-es árvizet követő évben szépen felújították, eredeti formájába visszaállították.
A berendezését az iskola Hagyományőrző Csoportja, valamint a tulajdonos gyűjtötte. Megtalálhatók régi használati tárgyak, a szövés valamennyi eszköze, néhány régi bútor. Külön részben a kemence a kenyérsütés eszközeivel.
Ha meg akarja ismerni Bereg múltját, feltétlen látogasson el hozzánk bármikor. Kulcs a szomszédban!

 

Nagy Sámuel síremléke

  Az Önkormányzat és az iskola tantestülete Nagy Sámuel 1848-1849 évi szabadságharc és forradalom volt főhadnagyát 1860-97-ig jándi református lelkész nevét fogadta el az iskola névadójának.
Nagy Sámuel Márokpapiban született 1827-ben, 1848. augusztusától a Bereg megyei önkéntes nemzetőrszázad katonája részt vesz a Jellasich elleni hadjáratban. Alakulatával később a Központi Mozgó Seregben, illetve a II. hadtest kötelékében küzd. 1849. június 7. Asbóth ezredes őrmesterként a katonai érdemrend 3. osztályára terjesztette fel. Kitűnt Buda bevételénél június 29-én. Részt vett Klapka seregével Komárom védelmében. Hadnagy az alakuló 97. zászlóaljnál. Főhadnagyként szerelt le. 1863. és 1890. között a Bereg megyei Honvédegylet tagja.
Teológus hallgatóként vállalta az önkéntes katonai szolgálatot. Leszerelés után elvégezte a teológiát. Református lelkészként Nagybégányban, majd 1860-tól 1897. február 10-ig haláláig Jándon szolgált. Közben a Nagykárolyi egyházmegye jegyzője, majd tanácsbírája lett.

Az I-II. Világháború áldozatainak emlékműve