Uncategorised

Kedvezményezett neve: Jánd Község Önkormányzata

Projekt címe: Jánd Község Polgármesteri Hivatalának épületenergetikai fejlesztése

Szerződött támogatás összege: 190.858.062 Ft

Támogatás mértéke: 100%

Projekt tartalma: A projekt kiemelt célja Jánd Község Polgármesteri Hivatalának fejlesztése, amely működésével hozzájárul a felnövekvő nemzedék, felelős, környezettudatos magatartásának kialakításához. Az Önkormányzat vezetése elsődleges célul tűzte ki egy olyan modern, gazdaságosabban üzemeltethető és a szükségleteknek jobban megfelelő épület kialakítását, mely jobban biztosítja a minőségi munkavégzéshez és feladatellátáshoz szükséges feltételeket, ezért pályázati forrást keresve az energiafelhasználást kívántuk a középpontba helyezni. Az energetikai korszerűsítés két fő területre koncentrálódik: Az épület határoló szerkezetei hőszigetelő képességének javítása, energetikai hatékonyság. A meglévő fűtési rendszer korszerűsítése a fűtési energiafelhasználás hatékonyságának növelésével. A jelenlegi pályázati projekt keretében a Jánd Község Önkormányzata épületének energetikai fejlesztése valósul meg megújuló energiaforrások hasznosításával kombinálva. A projekt keretében a kedvezőtlen hőtechnikai adottságokkal, korszerűtlen elektromos hálózattal, és magas alap energiahordozó fogyasztással rendelkező épület, fűtési-, használati melegvíz rendszerének, fényforrásainak, nyílászáróinak cseréje, utólagos külső hőszigetelése, valamint napelemek telepítése valósul meg. A megvalósítandó projekt tökéletesen illeszkedik a pályázati kiíráshoz, hiszen a TOP- 3.2.1 azonosítószámú pályázat célul tűzte ki az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatását. A cél elérését a Kormány a magyarországi önkormányzatok együttműködésével tervezi megvalósítani, ezért irányul a pályázati kiírás az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítésére.

Projekt tervezett befejezési dátuma: 2018.10.31.

Projekt azonosító száma: TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00045

 

 

 

VERSENYKIÍRÁS

Szövegdoboz: JÁNDI TISZA PARTI TRIATLON 2019

 

 

1)       Helyszín:

 

Versenyközpont címe:

Jánd, Tisza part-szabadstrand

GPS koordináta:

48.1126463379, 22.3581218719

Verseny időpontja:

2019.08.17.

 

2)       Rendező:

 

Név:

Jándi Községi Sportegyesület

E-mail:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

telefon:

70/398-54-59

Honlap:

jand.hu/index.php/triatlon

Versenyigazgató:

Asztalos István

elérhetőségei

telefon:

30/436-01-19

e-mail:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szervezőbizottság

elnöke:

Kolozsvári Attila

elérhetőségei

telefon:

70/398-54-59

e-mail:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

           

 

3)       MTSZ Vezető Versenybíró / TechnikaiFelügyelő:

 

Vezető Versenybíró:

Vadkerti Tóth Viktor

elérhetőségei

telefon:

+36 30 6281897

e-mail:

viktor.vadkertEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Technikai Felügyelő:

Répássy Lóránt

elérhetőségei

telefon:

+36 20 5808471

e-mail:

 

 

4)       Nevezésidíjak:

 

Belépő díja:

Szövegdoboz: nincs

 

Serdülő ill. mini távú triatlon („S” táv) és Sprint távú triatlon („M” táv) egyaránt

Korcsoport

Előnevezés [Ft]

08.12-től, valamint Helyszíni nevezés [Ft]

2019.08.11-ig

Serdülő (14-15)

2004-2005

8000 Ft

9500 Ft

Ifjúsági (16-17)

2002-2003

8000 Ft

9500 Ft

Junior (18-19)

2000-2001

8000 Ft

9500 Ft

Felnőtt (20-39)

1980-1999

8000 Ft

9500 Ft

Szenior (40-59)

1960-1979

8000 Ft

9500 Ft

Veterán (60-

…-1959

8000 Ft

9500 Ft

 

Az „S „ táv díjai megegyeznek az „M” távval.

 

 

Ha egy korcsoportban nagyszámú induló jelentkezik, megbontjuk a Triatlon Szövetség hivatalos

versenyszabályzatának megfelelően. 

 

5)       Nevezésiinformációk:

 

Nevezési oldal:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Számlaszám:

11744065-15403461

 

Leírás:

Szövegdoboz: Időrend:
versenyközpont nyitása	7.30 óra
depó nyitása	8.00 óra
depó zárása	9.30 óra
verseny indítása	10.00 óra
ebéd/ingyenes/helyi jellegzetesség	14.00 óra
eredményhirdetés	15.00 óra
 
Részletes tájékoztató:
A triatlon versenyt – azért, hogy minden amatőr találjon a felkészültségének megfelelő kihívást – 2 távon lehet teljesíteni. Szintidő nincs, mindenkit megvárunk!
 
	Serdülő ill. mini távú terep triatlon („S” táv)	Sprint távú terep triatlon („M” táv)	Megjegyzés
Úszás	0,8 km	1,5 km	folyásiránnyal azonos
Kerékpár (50% terep, 50% bitumenes út)	12 km (3 kis kör)	20 km (4 nagy kör)	szintkülönbség 20m
Futás (50% terep, 
50% bitumenes út)	3 km (1 kis kör)	5 km (1 nagy kör)	szintkülönbség 20m

„S” távra kizárólag 
•	versenyengedéllyel nem rendelkező amatőr versenyzők nevezhetnek,
•	versenyengedéllyel, vagy versenyregisztrációval rendelkező, a korcsoportnak megfelelő születési idejű jelentkezők nevezését fogadjuk el

 

Helyszíni nevezés időpontja:

2019.08.17. 8:00- 9:00-ig.

 

A versenyen való részvétel feltétele a kitöltött nevezési lap elküldése vagy leadása.

Érdeklődni: +36 70 398 54 63, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Szövegdoboz: Számlaszám: Jánd Község Önkormányzata, 11744065-15403461
FONTOS!!!: az utalásnál a megjegyzés rovatba kérjük beírni: a versenyző neve, táv!
A nevezés akkor érvényes, ha a regisztrációt követően az adott határidőig (2019. augusztus 11-ig) a pénz megérkezik a számlára! 
Lemondás esetén 4000 Ft-os díjat vonunk le a nevezési díjból!
2019. augusztus 13. után nem fogadunk el lemondást, nevezési díj vissza nem jár!

Minden előnevezett induló a Jándi Triatlon egyedi technikai pólóját kapja! A helyszíni nevezőknek technikai pólót csak a készlet erejéig tudunk biztosítani.

 

6)       Versenyiroda:

 

helye:

Jánd, Tisza part - szabadstrand

nyitva tartása:

2019.08.17. 7.30-tól

 

7)       Technikai információk:

 

Technikai tájékoztató helye és időpontja(i):

A futamok rajtja előtt 45 perccel, depo - versenyközpont

Úszópálya várható vízhőmérséklete:

21 - 28 °C

Úszópálya

a Tisza folyóban, folyásiránnyal azonos - vízirendészeti biztosítással.

Kerékpárpálya minősége, útburkolata biztosítottsága:

Kis kör: kiépített föld út, illetve aszfaltozott töltés

Nagy kör: kiépített föld út, illetve aszfaltozott töltés

Futópálya minősége, útburkolata, biztosítottsága:

azonos a kerékpáros körrel

Időmérés jellege, időmérést végzi:

Chipes időmérés- időmérés a szervező által biztosított chippel történik, A chipet a verseny befejezésekor le kell adni!

Bolyozás:

Tilos!

Teljesítési szintidők:

nincs

Az indulók létszámának korlátozása:

A sprinttáv indulóinak számát max 100 a mini táv max 100 főben határoztuk meg.

 

8)       Díjazás és annak módja:

 

 
  Szövegdoboz: Korcsoportonként az első három helyezett érmet kap. Az első helyezettek ajándékcsomagban részesülnek.

 

9)       Megközelítés, parkolás (felmerülőköltségek):

 

 
  Szövegdoboz: M3 autópálya végén tovább a 41 sz. főúton Vásárosnamény felé. Ott tovább a 41-es úton egészen a Tisza híd utáni körforgalomig, ott Fehérgyarmat felé kell kihajtani. Kb. 3,5 km után közvetlenül a Jánd táblánál jobbra a töltésen át (ki lesz táblázva) csak egyenesen le a Tisza partra.
Parkolás a Tisza parton

 

10)    A versenyszabályzat előírásaitól eltérőrendelkezések:

 

 
 

 

11)    Szállásinformációk:

 

 
  Szövegdoboz: Szállás lehetőség a helyszínen normál kemping körülmények közt, vagy a faluban magánházaknál, illetve faházakban, valamint Vásárosnaményban szállodákban. Helyszíni szállás igényt kérjük előre jelezni a janditriatlon@gmail.com e-mail címen.

 

 

12)    Egyéb kiegészítőinformációk:

 
  Szövegdoboz: –	Fejvédő használata kötelező! 
–	A depóba csak versenyzők léphetnek be. A depó számozott. A kerékpárokért csak addig vállalunk felelősséget, amíg azok a depóban vannak.
–	A rajtszámot futáskor előre, kerékpáron a fejvédő elejére, középre kell ragasztani.
–	A pálya útvonala erdős, helyenként buckás, időjárástól függően esetleg sáros terepen visz, ezért terepkerékpár használata ajánlott!
–	Az úszópályán vannak kísérők, utolsó “úszók” után főleg!
–	Kiskorú versenyző kizárólag szülői hozzájárulással indulhat.

A versenyzők a nevezésnél aláírásukkal nyilatkoznak a következőkről:

–        A verseny teljesítéséhez megfelelő fizikai állapotban vagyok, a teljesítést akadályozó
betegségben nemszenvedek.

–        A versenyen teljes mértékben saját felelősségemre indulok, bármely a versenyelőtt/alatt/
után bekövetkező sérülésért, illetve anyagi kárért a rendező egyesület, a rendező - és a
rendezőség által megbízott személyek/szervezetek, továbbá a verseny útvonala által érintett
területek tulajdonosai, illetve kezelői semmilyen címen felelősséget nem vállalnak, illetve
felelősségre nem vonhatóak.

–        Lemondokminden,aversennyelbármilyenkapcsolatbahozhatóelszenvedettbalesetvagy kár esetén az előző bekezdésben felsoroltakkal szembeni jogi eljárásról. Tudomásul veszem, hogy baleset esetén semmiféle igényt nem támaszthatok a fentebb felsoroltakkal szemben. A verseny előtt/alatt/után minden általam okozott kárért személyes és anyagi felelősséggeltartozom.

–        Elfogadom,hogyasporteseményrőlkészültfilm-,ésképanyagokon,valamintazok reklámcélú felhasználásában szerepelhetek, ellenszolgáltatást ezért nemkérek.

–        Elfogadom,hogyanevezésiadatlappontatlankitöltéséből,anevezéssoránhelytelen adatok megadásából adódó problémákért a rendezők nem vállalnakfelelősséget

 

A szervezők a versenyidőrendjének és a szabályok változtatásának jogát fenntartják!

 

Frissítés: minden keró-futó körben lehetséges, víz, szőlőcukor, banán, dinnye, keksz. A futópályán még 2 helyen: víz+szőlőcukor

 

 

Rajtcsomagok átvétele: 2019. augusztus 17. 8:00-tól

A verseny a Magyar Triatlon Szövetség szabályai szerint kerül megrendezésre!

 

 

Szövegdoboz: A verseny során mobiltelefon és minden egyéb audio eszköz (pl. mp-3 lejátszó, i-pad, stb.) fülhallgatóval történő használata tilos, azonnali kizárást von maga után!!!


A Jándi KSE fenntartja a jogot, hogy a verseny útvonalát, helyszíneit (kerékpározás útvonala, depók elhelyezése, stb.) és a rajt időpontokat megváltoztassa a verseny biztonságos lebonyolítása érdekében, ezért kérünk minden résztvevőt, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a weblapunkat. 
Mindenkinek jó felkészülést és sikeres versenyzést kíván a rendező Jándi Községi Sportegyesület

 

 

Időrend:

-  futam időbeosztás helyszínen

Csatolmány:
FileDescriptionFile size
Download this file (2019-Jándi Triatlon @.docx)2019-Jándi Triatlon @.docx 38 kB
Download this file (Nevezési lap.docx)Nevezési lap.docx 13 kB
Download this file (NYILATKOZAT-kiskorú.docx)NYILATKOZAT-kiskorú.docx 11 kB

Jánd kialakulása
A község neve 1217-ben, egy poroszló nevében tűnik fel. Más következtetés szerint az egyházi latin eredetű János személynevünk Ján-tövének –d kicsinyítő képzős formája alkotja a nevet. A puszta személynévből való földrajzi névadás, a falu 12-13. századi megalapítására utal. A tatárjárás után 1291-ben megbomlott Borsova megye területi egysége. A Tiszától nyugatra eső részét Szabolcs megyéhez csatolták, míg a Tiszától keletre eső nagyobb hányada Bereg megye néven vált önállóvá és ismertté.
A település fejlődését a Tisza folyó előnyösen, de néha hátrányosan is befolyásolta évszázadokon keresztül. A még szabályozatlan Tisza áradásai miatt a falu bővelkedett fában, szénában, gyümölcsben, halban. Ugyanakkor a folyó romboló és építő munkája állandó mozgásban tartotta a település lakosságát. Szájhagyomány szerint az Árpád-korban kétszer is tovább települt a község. A panyolai tölgyfa építmény feltárása bizonyította e szájhagyomány valódiságát. A Beregi-Tiszaháton megülő, eredetileg egyutcás útifalu csak a XIX. század közepén kezdett terjeszkedni a folyó felé, az újabb részei pedig a Tiszával ellentétes oldalon alakultak ki. A soros elrendezésű szalagtelkeken 336 lakásban 1103 lakos élt. A régebben jellemző favázas, sövényfalas házak sokszor két család számára épültek. A faluban az utcavonallal párhuzamosan néhány széles csűr még látható. Az 1651 hektáros községben a lakók leginkább szántóföldi kultúrákkal és állattenyésztéssel foglalkoznak. Viszonylag sok „nemtudom szilva” terem, a fölöslegből a helyi szeszfőzdében pálinkát főznek. Jánd 1979-ben vált le Vásárosnaménytól és lett önálló tanácsú község, 1990-től saját önkormányzata van.
A község birtoklása
A 14. században a Barlabási család birtokolta Jándot: nevezetesen 1398-ban Mikai Lőrincz fia Sebestyén. 1410-ben Haraszti Eraszmusz és György, Endesi Pál és János kapták királyi adományként. 1413-ban Perényi Péter főispán szerez birtokot. Később, a Sárkány, Dobó, Székely, Czobol és Turzó családokra ment át a haraszti féle rész. 1448-ban Mikai Miklós, Mihály és János foglalás miatt Perényi Jánosnéval és Miklóssal törvénykeztek. 1478-ban pedig ugyanezt tette Miklós Beregi Gergely Naményi Pócsai Antallal. 1500-ban királyi adomány mellett beiktatták Mikai Beregi Lászlót és Gergelyt a János-féle részekbe. A kihalt Barlabási család rokonai, névszerint Helmeczi Jánosné (elébb Barlabási Mihályné) tiltakozott Galócsi Péter és Helmeczi István ellen a Barlabási Mihály féle részek eladása miatt. E per még 1503-ban is folytatódott. 1546-ban birtokosai voltak Jándnak: Perényi János, Horváth István és Papos Eördögh. 1547-ben pedig: Perényi Ferenc és Mihály. Ezen személyek birtokait a király elleni hűtlenség miatt elkobozták a nagyidai és más urodalmakkal együtt. 1556-ban Ferdinánd király vissza adta a birtokot Perényi Ferencznek 3000 aranyért. 1559-ben Horváth György királyi adományként elnyerte a Hatvani Jánostól elfoglalt részeket. 1560-ban Büdi Mihály testvérével együtt birtokot nyert szintén királyi adományként. Az 1567-es rovatos összeírás szerint birtokosok voltak: Perényi János, Draskovics Gáspár, Beregi János özvegye született Balázsházi Anna. Az utóbb említett nő később Barna Mátéhoz ment feleségül. 1569-ben már e férfi feleségeként említik a birtokosok között. 1569-ben birtokkal rendelkeztek még: Hetei Pál, Hetei Fóris János, Hetei Kristóf. 1570-ben pedig: Makrai István, Somosi István, Surányi László, Hatvani János, Gencsi András és Perényi István. 1579-ben birtokviszonyi pereskedést jegyeztek fel Daróczi Szeráf és Dobó Anna között. 1584-ben miután Beregi Miklós utódok nélkül halt meg, az ő birtokrészei Makrai Miklósra szálltak. 1587-ben már birtokosként iktatták be Makrai leányait is, nevezetesen Kévesi Istvánnét és Petneházi Péternét. 1588-ban a kisbirtokosok között említik még a fentieken kívül Gyulai Jánost is. 1589-1594 között birtokkal rendelkezett Perényi György és János, 1592-ben pedig Daróczi Ferenc és Perényi Krisztina. 1600-as évekből a következő személyeket említik: Halmi Gábor, Gulácsi János, Tivadari Miklós, Hatvani János, Telkiházi Orbán és Petneházi Péter valamint dalnoki Székely Boldizsár. 1609-ben Perényi János utód nélkül halt meg, az ő birtokrészeit királyi adományként Daróczi Ferenc kapta, 1641-ben, pedig birtokhoz jutott Kércsi Ferenc. 1648-ban birtokkal rendelkeztek: Rákóczi András özvegye, Vitkai Mihály és János, Csiba János, Tivadari Miklós és Péter, Mikó János, Hatvani Mihály, Váradkai Ferenc, Kércsi János, Hunyadi Mihály és Gulácsi István. 1660-pedig: Hatvani Erzsébet és gróf Kemény János. 1742-ben birtokosok: izbugyai Viczmándi Gábor valamint kárászi Horváth Istvánné Vitkai Judit. A századfordulón is a Vitkai, Gyulai, Károlyi, Urai, Győri családok voltak itt a földbirtokosok. Névszerint: gróf Gyulai Sámuel, Eötvös Jenő, Ulmann Mór, Horváth István, Géressi Istvánné, gróf Degenfeld Imre, Toldi Ferenc, Simon András, Kölcsei Ignácz, ifj. Koncz Gábor, Koncz Pál és Mihály, Mándy István, Baksai Lászlóné és Grünfeld József. 1864. évi tagosítás meglepte a község akkori egyházi és világi vezetőjét. A földbirokos bizottság tagjai döntötték el, kinek adományoznak földet.
A bizottság tagjai a következő személyek voltak: Nemes Koncz Mihály, Nemes Koncz Ambrus, Nemzetes Kakuk Imre, Nemes Koncz Pál, Kölcsei Menyhértné N.Gacsó Borbála, Nemes Koncz Ferenc, Nemes Koncz Gábor és testvére, Nemes Kölcsei György egyházgondnok, Nemes Csonka Antal, Nemzetes Toldi Pál és Miklós, Nemes Csonka Dániel, Nemes Csonka Benjamin, Nemes Csonka Lajos, Nemes Mándi István, Nemes Mándi Pál, Nemes Mándi Menyhért, Nemes Kozák Ferenc, Nemzetes Varga Pál, Nemes Csonka Károly és György. E bizottság döntése  száz évre meghatározta Jánd birtokviszonyát. Csak az 1960-as szövetkezesítés bontotta ezt meg, illetve az örökletesség aprózta el. Az utolsó száz év birtokviszonyát a tulajdonosokról elnevezett dűlő nevek mutatják: Mándy-tag, Koncz-tag, Hetei-tag, Szalay-tag, Kölcsei-tag, Kozák-tag, Bakcsi-tag, Egyház-tag, Pap-tag. E földterületek öröklés következtében felaprózódtak az örökösök között. Ezzel egy időben újabb családok jutottak földtulajdonhoz: Ilyenek a Toldi, Simon, Szarka, Kalmár, Illés, stb. családok.
Jánd a törpe- és középbirtokosok falva volt. Roklitz Dávid rendelkezett kh-al. Az előző században gróf Gyulai István 601kh-al, Bérlő Máté László, Eötvös Tamás 499kh-al rendelkezett. Bérlő Braun Zsigmond, Mander Emánuel 189kh-al. Ez utóbbi birtokosok vásárosnaményi lakosok voltak.
A trianoni békeszerződés után 167kh-t felparcelláztak, amiket a földnélküliek és hadirokkantak kaptak meg, valamint 78 házhelyet osztottak ki. Ekkor alakult ki a Toldi- kert falurész, a mai Petőfi utca. A második telekosztás 1948-ban történt, a Tiszai árvíz után, amikor a község kibővült a mai Jókai, Dózsa, Béke, Szabadsás, Kossuth , és az Arany János utcákkal. A harmadik telekosztás 1970-ben a belvizes építési kölcsönről szóló törvény megjelenése után volt. 29 telket mértek a Virág utcában a roma kisebbségnek.
Foglalkozás szerinti megoszlás:
1930-ban 969 őstermelő, 10 iparos, 31 kereskedő, 8 közlekedési alkalmazott, 37 közszolgálati alkalmazott, 13 nyugdíjas, 7 házicseléd, 3 egyéb személy.
A II. világháború falunkat sem kímélte. Ez többek között a falu lakóinak számában is megmutatkozik. Például 1940-ben 92 személy költözött el Somogyjádra. 1944-ben 9 zsidó családot hurcoltak el 34 fővel. 1944. november 21-én 137 fő 18-54 év közötti férfit hurcoltak el „malenkij robotra”. Ezek közül 45 fő soha nem tért vissza. 16 fő sorkatona a fronton vesztette életét.
E fejezet megírásához Szarka László nyugalmazott iskolaigazgató Jánd rövid monográfiája című még kiadatlan munkáját használtam fel.
Jánd nevezetességei
Ebben a részben a falu azon építményeit, emlékműveit szeretném bemutatni, amelyeknek történelmi, művelődéstörténeti és esztétikai értéke felbecsülhetetlen. Meglétük nagyban hozzájárul községünk szépségéhez, kulturális megítéléséhez.
A jándi református templom
 1665. március 12-én kelt okmány szerint Jánd református templommal rendelkezett, de lelkésszel nem, ezért a szomszédos Ugornyáról járt ide egy prédikátor. Ez időben Barakonyi Ferenc és neje Sulyok Borbála engedélyezték, hogy a község Péter Mihály nevű jobbágyuk telkén építtessen paplakot. A falu bírája akkor Lantos Balázs volt, főesküdtjei pedig: Koncz Miklós, Kajor Gáspár, Tóth István, Kónya Gergely, Fofár Tamás, Balogh István, Fazekas Mihály, Medve Mihály, és mások. Ez egyházközség, mely előbb a szabolcsi kerülethez.
(tractus) tartozott 1821. évi rendezéskor a beregi egyházvidékhez kapcsolódott. A templomnak már 1615. év előtt állnia kellett, mivel kisebb harangja már akkor meg volt öntve, de elavulván, romjain új egyház emelkedett. 1773-ban szentelték fel a templomot. Ebben a református templomban a következő egyházi tárgyak voltak fellelhetők: egy keresztelőedény, és egy aranyozott ezüstpohár. Az áldozó ezüstpoháron 1339. év és B. A. betűk, valamint egy M- N álló  T jegyek láthatóak. A nagyobb cink kannát készítette Komáromi Cs. Miklós 1692-ben. A templom első kisebb harangját 1615-ben öltették, melyet 1749-ben átöntöttek. A nagyobbik harangot 1792-ben öntötték, ám ezt hasadás következtében 1818-ban újból kellett önteni, amely 318 fontos. Az I. világháború során ezt a harangot is hadi célokra használták fel, de a jándi lakosok jóvoltából újabb harangot öntettek.
Az ahhoz hasonló fatornyok, mint a jándi is volt, mindig érdekes látványt nyújtanak, mert a régi kor sajátosságait hordják magukon. A Kakuk Imre által Jándon épített fa templomtoronyról a következőket olvashatjuk Csiszár Árpád: Ballada született írásában: „A jándi szegénység szeretett volna a 18. század végén egy olyan fatornyot, mint az ugornyai. A helybeli parasztács Kakuk Imre fogadkozott, hogy ő meg tudja csinálni. Rábízták a torony megépítését, és sikerült. Ettől kezdve, mintegy harminc éven át a 18. század végén és a 19. század elején testvérével, Andrással együtt Beregben és Szatmárban, de még Szabolcsban is fatornyok egész sorát ők építették.” Kakuk Imre keze munkáját dicséri a lónyai, vitkai, matolcsi, hetei, nábrádi, fehérgyarmati, csetfalvi fatornyok is. Az ácsmestert szülőfaluja 1791-ben szülőfaluja bízta rá a fatorony építését azzal, hogy Kancza József útmutatását követve készítse el ezt a 35 m magas építményt, mely impozáns méretein kívül főképp zárt kerengőjével tér el ismert műveitől. Értékes az itteni anyakönyvnek az a bejegyzése, hogy a munka április15-től- december 18-ig készült, vagyis a csapatnak egyévi munkája fekszik egy-egy ilyen nagyméretű fatoronyban.
A falunak összesen három temploma volt. A harmadik templom, amely ma is áll, a környék legszebb temploma. Kakuk Imre által épített templomot lebontották. Így került helyére Nagy Sámuel* református lelkész kezdeményezésére épített templom. A falu lakossága minden évben gyűjtést szervezett a templom építésére. Házról- házra jártak adományt gyűjteni. Aki nem tudott kézpénzt adni, szarvasmarhát és sertést adományozott, amelyet a későbbiek folyamán pénzzé váltottak. Sikerült annyi adományt összegyűjteni, hogy 1896-ban megkezdhették a templom építését. A kezdeményező, Nagy Sámuel sajnos ezt már nem érhette meg. A templom falait szürke bazaltkő borítja. Ezen köveket a Beregszászi hegyekből ökrökkel vontatták a falu emberei. A vályogot helyben égették ki téglának. Az adományokból vették meg a faanyagot. Teteje pléh borítást kapott. Jellegzetessége a faragott erkély az Úr asztala körül, valamint a beregi keresztszemes minták. A templomban gyönyörű orgona található. A templom művésze Lénárt Gyula volt, akinek a leginkább „engedelmeskedett” az orgona. Ő volt, aki az orgonát karbantartotta, és mindezt a munkát díjmentesen végezte.
Jándi falumúzeum
Nagy Sámuel síremléke
Az I-II. Világháború áldozatainak emlékműve
Jánd híres szülötte
Kis községünk híres szülötte, akire méltán büszkék lehetünk a nagybányai művésztelep harmadik generációjához tartozó festőművész, Jándi Dávid / eredeti neve: Léderer Dávid/
Jándi Dávid elszegényedett zsidó család gyermekeként született 1893. április 3-án Jándon. Édesapját Léderer Leopoldnak hívták. Foglalkozása kisbirtokos napszámosként volt számon tartva. A későbbi festőművész igen tehetséges fiatal volt. Osztályzatai mindig jeles vagy kitűnő volt, erre szolgál bizonyítékul a mellékletben található naplóbejegyzés.  1911-től a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károlynál, Réti Istvánnál és Thorma Jánosnál tanult. 1914-1918 között az I. világháborúban harcolt, 1915-ben szabadságát a művésztelepen töltötte. Ebből az időből származó vázlatkönyvei már jól mutatják a kibontakozóban lévő fiatal művész későbbi stílusát és témáit: mozgalmas, erőteljes aktkompozíciói mellett tájak és önarcképek tűnnek fel a rajzokon. Jelentős arcképei, pl. az 1922-ből származó Fekvő akt című kép, a Fekvő Vénusz, a Női akt 1934-ből, Aktok tájban 1920-ból.
1922-ben Jándi Budapesten bukkant fel, ettől kezdve folyamatosan és párhuzamosan volt jelen a főváros, illetve Nagybánya művészeti életében. Budapesten a Képzőművészeti Főiskola Grafika Tanszékén egy félévet töltött. 1925-1930 között minden évben járt Olaszországba, Velencében és Firenzében. Itália nagy hatást gyakorolt a fiatal művészre. Képeiben visszatükröződik az itt szerzett élmények és tapasztalatok szépsége és gazdagsága. Jándi folyamatosan jelen volt a korszak fontos kiállítóhelyeinek tárlatain. 1923-ban Belvederben, 1926-ban pedig a Nemzeti Szalonban, 1937-ben a Tamás Galériában szervezett gyűjteményes kiállítást. 1926-ban a Nagybányai Festők Társaságának rendes tagjának választották. Rendszeresen kiállított különböző erdélyi városokban is, és 1930-ban alapító tagja volt a Barabás Miklós céhnek, amelynek első kiállításán szimbolikus jellegű „Ego Sum” című képével vett részt. 1942-től részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődésű Egyesület Tárlatain. Nagybányai tájak mellett elsősorban olyan ószövetségi témájú műveket mutatott be, amelyek művészetében korábban is megjelentek. Egyes feltételezések szerint Nagybányáról deportálták Auschwitzba, mások szerint még a deportálás előtt megölték Nagybányán. A II. világháború idején családja többi tagjait is elhurcolták. 1947-ben a Fókusz Galéria rendezte meg első emlékkiállítását Örkény Strasser István szobrásszal közösen. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galéria szintén rendezett emlékkiállítást.
Jándi Dávid művei régóta rendszeresen szerepelnek aukciókon, szép számmal előfordulnak magángyűjteményekben és számos múzeumban. Művei a következő múzeumokban találhatók: Budapesti Történeti Múzeum, Hermann Ottó Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, Legújabbkori Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Országos Zsidó Múzeum.
1994. szeptember 10. és október 16-a között a MissionArt Galéria és a Miskolci Galéria közös emlékkiállítást rendezett Jándi Dávid festőművész tiszteletére.
1989 tavaszán Jándon megalakult egy Hagyományőrző Baráti Kör, mely célul tűzte ki a múlt helyi, tárgyi és szellemi életének felkutatását. E Baráti Kör Jándi Dávid nevét viseli.
Nekünk, jándi lakosoknak és minden egyes művészet pártolónak kötelességünk Jándi Dávid emlékét megőriznünk és ápolnunk.
2. 6. Jándi népszokások
Ebben a fejezetben két, a falusi életben igen jelentős népszokást szeretnék bemutatni. Az egyik az egyik keresztény ünnephez, a Húsvéthoz köthető, a másik pedig a paraszti létforma egyik fontos mozzanatához, az aratáshoz. Azért ezt a két eseményt emelem ki, mert a faluban végzett kutatómunkám során az öregek legrészletesebben erről tudtak beszámolni. Először ismerkedjünk meg azzal, hogy a zajlott a Húsvét ünnepe.
Húsvéti szokások
Mielőtt magát a népszokást mutatnám be, szólnunk kell magáról a Húsvéti ünnepkörről.
A Húsvétot a tavaszi ünnepkörbe soroljuk. A kereszténység ünnepe. A húsvét mozgóünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első tavaszi ünnep. A kereszténység legnagyobb ünnepe, mert Jézus feltámadásával isteni eredetét bizonyította Az ünnep elnevezése onnan ered, hogy a negyven napi böjt után akkor kezdtek először húst enni., vagy másképp fogalmazva húst magukhoz venni.
Ez ünnep jelképei a tojás, sonka, bárány. Molnár Ambrus a Krisztus hét szava a kereszten című írásában idézi Bod Péternek a húsvéti ünnep, illetve a húsvéti tojásokról szóló írását. Bod Péter a húsvéti tojás, mint az ünnep egyik legjelentősebb szimbólumának az eredetére kereste a választ. Eredetére a következő variációkat gyűjtötte össze: „1.Némelyek ennek eredetét a Sidóknál keresik, akik a keményen főtt tojást tesznek el a Húsvétban ezzel Jeruzsálem romlását ábrázolják. 2. Mások úgy adták elő mintha a föld újjászületésének, vagy termésének volna Simboluma, kiábrázolója. 3. Hellyes okát egyebet nem találjuk, hanem ezt, hogy felállván a Böjt keresztyének között semmi sírost, vajast s tojást is enni szabad nem volt. A mely tojásokat azért a hosszú böjtben összegyűjtöttek, azokat asztán Húsvétban nagy örömmel ették, osztották Jóakaróiknak, s hogy kedvesebb ajándék legyen meg is kezdték festeni, amely osztán felragadott és maradott az emberek között.”
Az ünnep második napján még ma is általános a húsvéti locsolkodás és a húsvéti piros tojás ajándékozása. A magyar néprajzi irodalom sokat foglalkozott a hímes tojások kérdésével. Több önálló munka jelent meg, amelyek részben egyes területek anyagát közlik, részben a teljesség igényével fellépve az egész magyar népterület anyagát vizsgálják. Ezeken kívül a népművészeti monográfiák, valamint a tavaszi ünnepkörrel foglalkozó tanulmányok tárgyalják a tojásdíszítés és ajándékozás különböző kérdéseit.
Ebben a részben én kizárólag csak a jándi tojásfestés hagyományait mutatom be. E hagyományokat elsősorban a nagyszüleim, illetve a jándi öregek elbeszélése alapján állítottam össze.
Falunkban a tojásfestésnek különböző technikáját ismerték. Ilyen technika volt/ illetve, még ma is használatos/ a lila hagyma héjában festett tojás. A tojásokat a hagyma héjával együtt főzték meg. Főzés során a hagymában lévő lila festékanyag beszínezte a tojásokat. A megfőtt, majd kihűlt tojásokat szalonna bőrkével kenték át. Így szép fényes lett a tojás.
A másik igen elterjedt módja a tojásfestésnek a levélrátétes technika. Először a fiatal lányok kimentek a mezőre és megpróbáltak minél érdekesebb és szebb leveleket összegyűjteni. A kiválasztott és megtisztított levelet illetve leveleket selyemharisnya darabbal a tojásra kötötték és úgy festették meg. A megfestett tojáson a levél sárgásfehér lenyomata megmaradt eredeti színében.
A harmadik technika a viaszos technika. Első lépésként a még nyers tojás héjára faggyúval különböző mintákat rajzoltak. Majd így festették meg a tojásokat. A festék nem fogta be a faggyús részeket, így azok mintásan maradtak.
A negyedik technika a karcolásos díszítés volt. A megfestett tojásokra különböző mintákat karcoltak. A karcoló eszköz Jándon a bicska illetve a tű volt. Kizárólag a hagyma hajas tojást tartották alkalmasnak a karcolásra. A díszítő elemek a virág illetve a levélmotívumok voltak.
A tojásokat általában húsvét vasárnapján festették meg. Az ajándékozás pedig húsvét hétfőjén történt.
Húsvét hétfő a locsolkodás napja, melyet az ország több területén vízbe vető, vízbe hányó hétfőnek is neveznek. Ezen elnevezések a locsolkodás legrégebbi módjára, a vízzel való locsolásra utal. Ez a locsolkodási szokás Jándon is meghatározó volt. Nagyszüleim elbeszélése szerint a fiatal legények már kor reggel felkeltek, hogy lehetőleg még az ágyban „nyakon önthessék” a lányokat. Ha a leány már felkelt, a legények kicipelték az udvarra és egy vödör vízzel, leöntötték. A leány, tojást adott a legényeknek, akik tovább folytatták útjukat.
Már az említett Bod Péter jegyezte le, hogy Jándon egy különleges szokás volt jelen húsvétkor a múlt században. „ A játékot húsvét második napján serdülő lányok játszották. A mai szokásos „Hátulsó pár előre fuss” kezdetű játékra hasonlít. A sorban felálló lányok között az első zöld ágat vitt.”
Szarka László nyugalmazott iskolaigazgató megerősítette ezt a lejegyzést. Elmesélte, hogy a Tisza utca végében volt a falu „cikázó tere” ahol a falu apraja-nagyja szórakozott. A tavasz beköszöntét nagy ceremóniával ünnepelték, ahol zöld ágat és koszorút vittek az ünneplő ruhába öltözött fiúk és lányok. Bújj, bújj zöld ág című dal éneklésével az egész falut végig járták.
Az aratás ünnepe
Az aratás ma is legnagyobb mezőgazdasági munkák közé tartozik, s a múltban még inkább annak számított. Az őskortól sarlóval végezték, s csak a XIV. században jelent meg Nyugat-Európában a kasza, amely aztán viszonylag gyorsan, már a XV. század folyamán felbukkant a Kárpát- medencében is.
Az aratás falunkban is máig élő hagyomány, csupán ennek módja változott a technikai fejlődés következtében. A gépesítés előtt az aratás eszköze a kasza volt. Az aratás során a kaszás haladt elől, a levágott búzát a még álló gabonaszárra döntötte. Őt követte a marokszedő, aki a levágott gabonát kévébe rakta, majd egybe kötötte. Ez a munka általában reggeltől estig tartott. A férfiak, asszonyok, sőt gyerekek is részt vettek ebben a munkafolyamatban. Az aratás során arató dalokat énekeltek.
Jándon élt az a hagyomány, hogy a gazdát megkötözték, mellyel az aratók arra kényszerítették a ház urát, hogy pénzt szórjanak közéjük. Ezt követően az aratók mezei virágokból és búzakalászból koszorút fontak (aratókoszorú) s azt közösen énekszóval a gazda házához vitték. Itt a ház ura megszórta vízzel, a következő évi jó termést biztosítva.
A kévébe kötött gabonát kint a földön keresztekbe rakták, majd később szekérrel behordták a portára.
Az aratáshoz szorosan kapcsolódik egyik másik munkafolyamat: a cséplés. Ennek folyamán a csűr talaján szétterítették a gabonát és a cséppel, addig püfölték, amíg az összes szem kiverődött belőle. A búzák egy részét elraktározták, a másik részéből kenyeret sütöttek. Jánd a kenyérsütéshez szükséges lisztet, a Tiszán felállított hajómalmokon, árvíz idején, pedig két-három udvaron működő szárazmalomban állította elő. Ezeket a malmokat a naményi, tarpai, tiszaszalkai hengerlő malmok végképp felszámolták. Az utolsó vízimalom az I. világháború elejéig működött a faluban. Az utolsó szárazmalmok id. Koncz Gusztáv, malmos Toldi Pál és Szarka Sándor udvarán működtek. A használat után vissza maradt malomkövek egy-két példánya még ma is megvan.
Művelődés-iskolaügy a vásárosnaményi járásban (1880-1960)
1880-ban Bereg megyében 262 népiskola volt. Ebből községi 13, állami 8, magán 4, felekezeti 237.
•    Tankötelesek létszáma: 25058
•    Ebből elemi iskolába járt: 12658
•    Ismétlő iskolába: 3771
•    Magán iskolába: 972
•    Iskolába nem járt: 7657
•    Tanítók száma: 284
•    Képesített: 223
•    Nem képesített: 61
•    Rendes: 256
•    Segéd: 28
Egy tanteremre és egy tanítóra 47 tanuló jutott. Tanítói lakás 266, faiskola 135, testnevelési helyiség 21 és könyvtár 60 iskolánál volt. Az adatok egész bereg megyére vonatkoznak, a királyi tanfelügyelő 1881. évi évvégi jelentése alapján. Megjegyzendő, hogy a megye összes egyenes adójának 19%-át fordították az iskolák fenntartására, azaz 94156 forintot. Az állami támogatás 15771 forint volt. A megyében egy tanuló évi oktatása öt forintba került. Területünkön csak Tivadaron volt községi iskola, egy állami, a többi felekezeti.
Iskolai adatok 1944-ben a vásárosnaményi járásban
•    Községek száma: 22
•    Iskolák száma összesen: 30
•    Ebből állami: 9
•    Községi: 1
•    Felekezeti: 20
•    Tanítók száma: 79
•    Polgári iskolai tanár: 5
•    Szolgálati lakások száma: 42
Említésre méltó iskola fejlesztési eseménye a kornak a vásárosnaményi magán polgári fiú és leányiskola szervezése 1925-ben. Az iskola tandíjból tartotta fenn magát. Lelkes nevelőinek köszönhető, hogy a járás aránylag szűkös igényén túl a közelebb fekvő nyíri községek érdeklődését is kielégítette. A tanítás színvonalas voltát igazolják, az ellenőrzéskor rögzített dicséretek, elismerések és a végzett tanulók helytállása a polgári életben. Az iskola fennálló rendelet szerint 4 évfolyamos volt.
Iskolai adatok 1960-ban
•    A járás községeinek száma: 31
•    Tankötelesek száma összesen: 7399
•    Rendszeres iskolába járó: 6664
•    Lemorzsolódott: 735
•    Gyakorlati foglalkozás tantárgyat tanító iskolák száma: 4
•    Ebben részt vevő tanulók száma: 62
•    Műhellyel rendelkezők száma: 3
•    Gyakorlati kerttel rendelkezők száma: 10
•    Nevelők létszáma: 235
•    Képesített: 200
•    Képesítés nélküli: 35
1951/52. évben új általános gimnáziumot szerveztek Vásárosnaményban. 1959-60-ban mezőgazdasági szakközépiskolai tagozattal bővült. A szakközépiskola állattenyésztési és kertészeti tagozattal indult. Területünk községei 1880-ban két járáshoz, a Beregszász székhelyű Tiszaháthoz, és a Tiszaszalka székhelyű Kaszonyihoz tartozott. Előbbihez összesen 42, utóbbihoz 34 község kapcsolódott.
Történeti áttekintés
1879-80. évben terültetünk minden községében volt saját iskola. A hajdani „oskola” teljesen más szerkezeti felépítésű volt, mint a mai iskolák. Tantermeik, taneszközeik össze sem hasonlíthatóak a 21. századi diákéval. Lássuk milyen volt az „oskola” a hajdani öregek szerint. 80-150-en jártak egy tanító elé. Reggelente a tanító egy osztállyal elment a templomba. A templom után énekeltek, imádkoztak majd megkezdődött a tanítás. Mivel egy tanár tanította a különböző évfolyamokat, a felsősök segítették a tanárok munkáját. Rendszerint ők kérdezték ki a kisebbektől pl. a szorzótáblát. Az tanítás megkezdése előtt a tanító elmondatta a gyerekekkel az ún: „arany ábc-t”. Ez a következőképpen zajlott.
A. Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd embertársadnak.
B. Bánj házi cselédekkel mindig úgy, mint emberekkel.
C. Csúfságot vénekkel ne tégy, de aztán szódnak Ura légy.
Utána következett az olvasás és az írás. Egy nagyobb gyerek mutatta a táblán, hogy mit kell írni az alsóbb éves gyerekeknek. Az első osztályosok palavesszőt és palatáblát használtak. A nagyobbak körében is elterjedt volt a palatábla, de néhányan már egy krajcárért írkát vásároltak és abba írtak. Míg az első osztály egy nagyobb gyermekkel tanult, addig a tanító a nagyobbaktól felkérdezte a leckét. Aki nem tudta a felmondani a leckét, az szégyenpadba került, vagy palákát kapott. Az is megtörtént, hogy a rossz gyerekeket tengeri szemen térdepeltették, sőt néha székre is fektették és nádpálcával elverték őket. Ha a penna vastagon fogott, akkor körmöst kaptak. A köszönési szokások is eltérőek voltak a maihoz képest. Ha az iskolába vendég érkezett, felálltak és együttesen ezt mondták: „Isten hozta szerencsésen!” Amikor a vendég távozott a következőképpen köszöntek el a gyerekek: „Isten hordozza békével!” Este a tanítótól így köszöntek el: „Isten maradjon tanító úrral és tanító asszonnyal!” Az utcán is más volt a köszönési forma: „Adjon Isten szerencsés jó napot!”
A kézimunka szerepe a jándi általános iskolában
Az 1905-ös népiskolai tantervben rendes tantárgy lett a kézimunka és pedig a fejlődésnek megfelelően, annak szlöjd változatában. Ezzel megkezdődött a széleskörű ipari előképzés hazánkban. A tanterv kialakításában német, svéd és dán hatás mutatkozott legerősebben. A svédek szlöjdje népművészeti megalapozottságú, az emberi újjak készségét, kézügyességét jelenti. Az oktatásban lényeges, hogy a tanulók alkalmas, használható munkadarabokat állítsanak elő, melyek elkészítése biztosítja a célkitűzéssel egybekapcsoló készségek és képességek elérését. Az oktatás anyaga és tartalma elsősorban asztalos munka volt, amelyet előre kidolgozott mintadarabok után kellett kitanítani. Az oktatás, a szemléltetés a munkafogások megfigyeltetésével történt. A dán szlöjd rendszer abban különbözik a svédekétől, hogy a cél nem a tárgyi forma, a hasznos darabok előállítása volt, hanem legelsősorban a szerszámok megfelelő begyakorlása. Legszigorúbban nem a munkadarabok sorrendje volt megszabott, hanem a munkafogások elsajátítása. Az oktatás osztálykeretekben zajlott, s a munkafogások elsajátítása modellek alapján történt. Az első kézimunka oktatást más tantárgyak összekapcsolásával is lehetővé tették, ezt is bizonyítja a népiskolai tanterv, mely hazánkban az első világháború végéig érvényben volt. Ezzel megindult a magyar szlöjd rendszer kialakítása. Amikor már a szlöjd országosan széleskörű ismertető irodalommal rendelkezett, a Kézimunkára Nevelő Országos Egyesület által rendezett homonnai, debreceni tanfolyamokon, Beregszászból és Munkácsról is vettek részt. Ezáltal a tanterv, utasításokkal és célkitűzésekkel már minden iskolában ott volt. Megyénkben a vezetők fő gondja az iparosodás elmaradásának felszámolása volt, és a kézügyesség tanításának bevezetését is ebből a szemszögből értékelik.
A „kézügyesség”, fiuk kézimunka tantervi megnevezése, tantárgy tantervileg meghatározott célja, hogy az egyszerűbb és kisebb tantárgyaknak könnyen kezelhető és idomítható anyagokból való előállítása által a tanulók kézügyességét, szemmértékét, formaérzékét, alkotóképességét és ízlését fejlessze, s a kézimunkát megkedveltesse.
A tanítás anyaga a tanterv szerint kötelező volt
I-II. o. /heti két-két óra/: papírfűzés és hajtogatás, alakok kivágása kartonlapból, mintázás: egyszerűbb alakú tárgyak alakítása agyagból.
III-IV. o. /heti két-két óra/: egyszerűbb tárgyak készítése kartonpapírból és beragasztásuk színes pirossal. Apró munkák sodronyból, a fa és a sodrony kombinációja/ kalitka stb./ Mintázás: egyszerű díszítmények agyagból. Szalmamunkák.
V-VI. o. /heti három-három óra/: Az előbbi két osztály munkaelemeinek folytatása fokozatos haladással, külön munkateremmel rendelkező iskolákban egyszerű famunkák előállítása fűrész, vonó, faragókés, reszelő és gyalu segítségével. Külön munkaterem híján egyszerű famunka faragókéssel.
A tantervi utasításból szerepel:
A; „Vegyes anyagú bevezető munkák”: zsinegből, lószőrből és fapálcikákból: gyeplő, ostor, ostorfonás, hurokkötés, játékszerek készítése gyufáskatulyákból és cérnagomolyítóból.
B; „Szabadon végezhető munkák”: városépítés, ház és toronyépítés, kert és csatornázás, árkolás, töltéskészítés /nagyobb gyerekek, pl. a község helyrajzi képét barázdálják ki.
A női kézimunka tanítás célja: a kedv és érdeklődés ébresztése a tanulókban a női kézimunka iránt és a kézügyességnek olyan fejlesztése, hogy a tanuló iskoláztatása bejeztével, a tanultak alapján tovább képezhesse magát és a maga családjának legegyszerűbb ruházati szükségletét elkészíthesse. Ennél fogva az iskolában készítendő munkadarabok az egyes vidékek szokásaihoz alkalmazkodnak. A tanítási anyag II-IV. osztályban a horgolás különböző formáitól, a kötésektől, a subrikálás, hurkolás fehérnemük foltozásán keresztül a nő ing, szoknya, alsónadrág varrásáig, szabásáig foglalja magába.
A tantervi utasítás különösen a tanítási módszer elvi követelményeinek felsorolásával mutatja be a tantárgy tanításának célját, feladatát.
1.    az érdeklődés felkeltése érdekében a tanítónő a munka megkezdése előtt minden munkadarabot mintaszerűen elkészített és bemutatta a tanulóknak, megbeszélte velük a munka célját, anyagát, készítésnél használt eszközöket. Ismertetést nyújtott az anyagokról, és az eszközökről.
2.    a nevelési célok érdekében osztályfoglalkozás keretében kellett tanítani a kézimunkát. A tanítón minden mintán bemutatta a kézfogást, és amit az egész osztály egyszerre utánzott is. Minden gyermek ugyanazt a munkafogást végezte ugyanazon időben.
3.    az alapgyakorlatokat addig kellett végezni, amíg a tanulók vezényszó nélkül is képesek voltak elvégezni a munkát. Ekkor a tanulók egy-egy részfeladatot kaptak, csendben dolgoztak, a tanítónő pedig közben javította munkájukat.
4.    a tantervtől eltérni nem lehetett. Az ügyesebb tanulók a kijelölt munka elvégzése után a tantervben megjelölt munkák keretébe tartozó más munkadarabot is készíthettek.
5.    a munkadarabot haza vinni nem lehetett
6.    a munkadarabok készítésénél tekintetbe kellett venni a helyi szokásokat.
7.    a fel nem használható minták, mintaszalagok, mintakendők helyett már a munkaelemek elemeinek megtanításánál apró használati tárgyakat / pl. erszény, mosdókesztyű, terítőcske, kötényke stb./ kellett készíteni, hogy fokozódjon a gyermekek munkakedve és érdeklődése.
8.    nagy gonddal kellett óvni a tanulók egészségét /testtartás, szemtávolság, kellő világítás, szemrontó munkák kerülése.
9.    kézimunkákból házi feladatot nem lehetett adni, bár a tanulók magánszorgalomból dolgozhattak otthon, s ehhez a tanítónőtől tanácsot is kérhettek.
A tantervi célt és tartalmat vizsgálva megállapítható, hogy a hazai kézimunka tanterv készítői a nyugati irányzatokat erősen alkalmazták, s mert egész iskolarendszerünk osztrák-német hatás alatt állott ezekben az évtizedekben, a kézimunka sem volt kivétel ez alól. A német-osztrák szlöjdrendszerben a követelés lényegesen kisebb volt és jobban tanulókhoz szabott. A mi hazai feltételeink még az osztrák-német követelmények végrehajtását sem tették lehetővé.  A szlöjd ügyes kezű ipari-gyári munkásokat készített elő a tőkés társadalom számára. Az 1905-ös tanterv bevezetése után 1908-ban Tarpán és Vásárosnaményban volt némi előrehaladás a kézimunka tantárgy után. 1912-1913-tól, amikor fokozatosan az egy tanerős iskolák másodtanítóval is bővültek, bevezették községeink iskoláiban is a kézimunka tanítását. Megállapítható, hogy a pedagógusok főleg a nyugaton kialakult helyzet ismeretében a kézimunka tanítás tantervben rögzített céljának és feladatának helyességét igyekezett bizonyítani. A kézimunka tanterv hatályba lépését követő években Vásárosnaményban és Tiszaszalkán volt állami iskola és tanították is a kézimunkát. A többi községben a tanulók és a tanítók megoszlottak a felekezet között, ami az egytanerősség áldatlan állapotának hosszú időre szóló fennmaradását rögzítette.
Az állami iskolákban a tanterv törvény volt, viszont a felekezeti iskolákban csak a feltételtől függően vezették be a tantárgyakat. A megválasztott felekezeti tanulók egyben kántorok is voltak. E munkakör mindennapos gyülekezeti elfoglaltságot jelentett, s emiatt az iskolaszék nem szívesen engedte a tanítót tanfolyamra, továbbképzésre. Így az idősebb tanítók elképzelés nélkül képtelenek voltak a tantervi követelmények szerint a kézimunkát tanítani. A tanítóképzésekből, pedig csak közvetlen a háború előtt kerültek ki ilyen képesítéssel tanítók. Területünkön éppen ezért szélesebb körben a háború kitörése táján indult meg a tantárgy bevezetése, de korántsem színvonalas formában. A háború alatt a tárgyi, dologi és személyi feltételek inkább rosszabbodtak. Nem válhatott általánossá a tantárgy oktatása. Sőt, a tantárgyat tanító iskolákban is a követelmények szintje alatt maradt.  Az ismétlőiskola oktatására ugyanez vonatkozik. Hetenként egy délután 4 órát az iskolában az „ismétlőkertben” mely az iskolai faiskolához kapcsolódott, töltöttek el. A tantermi foglalkozásokon olvasás, írás és számolás mellett a szülők kérésére ott, ahol megfelelő tanítónő volt, főleg díszítő jellegű kézimunkázást tanítottak, pl. Vásárosnaményban, Tarpán és Lónyán.

________________________________________
Confessio 1982/2. In: Csiszár Árpád: Ballada született Kisvarsányban 117.o.
Egy régi jándi általános iskolai naplóbejegyzésben szerepel így a neve. Lásd Mellékletek.
Confessio 1982/1. In: 107.o.
Confessio 1982/1.  In.: Molnár Ambrus: Krisztus hét szava a kereszten 106.o.
Confessio 1982/1 In.: Molnár Ambrus: Krisztus hét szava a kereszten 107.o.
Bereg hetilap 1881. január 7-i szám. Királyi tanfelügyelő jelentése /Vásárosnaményi Néprajzi Múzeum/
A Vásárosnaményi Járási Tanács ülés jegyzőkönyve 1955. : 10 éves a szocialista művelődésügy
A Vásárosnaményi Járási Tanács VB. Művelődésügyi Osztály 1961. évi általános iskolai statisztikája.

Kis községünk híres szülötte, akire méltán büszkék lehetünk a nagybányai művésztelep harmadik generációjához tartozó festőművész, Jándi Dávid / eredeti neve: Léderer Dávid/ Jándi Dávid elszegényedett zsidó család gyermekeként született 1893. április 3-án Jándon. Édesapját Léderer Leopoldnak hívták. Foglalkozása kisbirtokos napszámosként volt számon tartva. A későbbi festőművész igen tehetséges fiatal volt. Osztályzatai mindig jeles vagy kitűnő volt, erre szolgál bizonyítékul a mellékletben található naplóbejegyzés. 1911-től a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károlynál, Réti Istvánnál és Thorma Jánosnál tanult. 1914-1918 között az I. világháborúban harcolt, 1915-ben szabadságát a művésztelepen töltötte. Ebből az időből származó vázlatkönyvei már jól mutatják a kibontakozóban lévő fiatal művész későbbi stílusát és témáit: mozgalmas, erőteljes aktkompozíciói mellett tájak és önarcképek tűnnek fel a rajzokon. Jelentős arcképei, pl. az 1922-ből származó Fekvő akt című kép, a Fekvő Vénusz, a Női akt 1934-ből, Aktok tájban 1920-ból.

 


1922-ben Jándi Budapesten bukkant fel, ettől kezdve folyamatosan és párhuzamosan volt jelen a főváros, illetve Nagybánya művészeti életében. Budapesten a Képzőművészeti Főiskola Grafika Tanszékén egy félévet töltött. 1925-1930 között minden évben járt Olaszországba, Velencében és Firenzében. Itália nagy hatást gyakorolt a fiatal művészre. Képeiben visszatükröződik az itt szerzett élmények és tapasztalatok szépsége és gazdagsága. Jándi folyamatosan jelen volt a korszak fontos kiállítóhelyeinek tárlatain. 1923-ban Belvederben, 1926-ban pedig a Nemzeti Szalonban, 1937-ben a Tamás Galériában szervezett gyűjteményes kiállítást. 1926-ban a Nagybányai Festők Társaságának rendes tagjának választották. Rendszeresen kiállított különböző erdélyi városokban is, és 1930-ban alapító tagja volt a Barabás Miklós céhnek, amelynek első kiállításán szimbolikus jellegű Ego Sum című képével vett részt. 1942-től részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődésű Egyesület Tárlatain. Nagybányai tájak mellett elsősorban olyan ószövetségi témájú műveket mutatott be, amelyek művészetében korábban is megjelentek. Egyes feltételezések szerint Nagybányáról deportálták Auschwitzba, mások szerint még a deportálás előtt megölték Nagybányán. A II. világháború idején családja többi tagjait is elhurcolták. 1947-ben a Fókusz Galéria rendezte meg első emlékkiállítását Örkény Strasser István szobrásszal közösen. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galéria szintén rendezett emlékkiállítást.

Jándi Dávid művei régóta rendszeresen szerepelnek aukciókon, szép számmal előfordulnak magángyűjteményekben és számos múzeumban. Művei a következő múzeumokban találhatók: Budapesti Történeti Múzeum, Hermann Ottó Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, Legújabbkori Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Országos Zsidó Múzeum.

1994. szeptember 10. és október 16-a között a MissionArt Galéria és a Miskolci Galéria közös emlékkiállítást rendezett Jándi Dávid festőművész tiszteletére.

1989 tavaszán Jándon megalakult egy Hagyományőrző Baráti Kör, mely célul tűzte ki a múlt helyi, tárgyi és szellemi életének felkutatását. E Baráti Kör Jándi Dávid nevét viseli. Nekünk, jándi lakosoknak és minden egyes művészet pártolónak kötelességünk Jándi Dávid emlékét megőriznünk és ápolnunk.

Csatolmány:
FileDescriptionFile size
Download this file (HVB ülés meghívó 2019.09.09..docx)HVB ülés meghívó 2019.09.09..docx 15 kB

HÚSVÉTI SZOKÁSOK:
Mielőtt magát a népszokást mutatnám be, szólnunk kell magáról a Húsvéti ünnepkörről. A Húsvétot a tavaszi ünnepkörbe soroljuk. A kereszténység ünnepe. A húsvét mozgóünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első tavaszi ünnep. A kereszténység legnagyobb ünnepe, mert Jézus feltámadásával isteni eredetét bizonyította Az ünnep elnevezése onnan ered, hogy a negyven napi böjt után akkor kezdtek először húst enni., vagy másképp fogalmazva húst magukhoz venni.



Ez ünnep jelképei a tojás, sonka, bárány. Molnár Ambrus a Krisztus hét szava a kereszten című írásában idézi Bod Péternek a húsvéti ünnep, illetve a húsvéti tojásokról szóló írását. Bod Péter a húsvéti tojás, mint az ünnep egyik legjelentősebb szimbólumának az eredetére kereste a választ. Eredetére a következő variációkat gyűjtötte össze: 1. Némelyek ennek eredetét a Sidóknál keresik, akik a keményen főtt tojást tesznek el a Húsvétban ezzel Jeruzsálem romlását ábrázolják. 2. Mások úgy adták elő mintha a föld újjászületésének, vagy termésének volna Simboluma, kiábrázolója. 3. Hellyes okát egyebet nem találjuk, hanem ezt, hogy felállván a Böjt keresztyének között semmi sírost, vajast s tojást is enni szabad nem volt. A mely tojásokat azért a hosszú böjtben összegyűjtöttek, azokat asztán Húsvétban nagy örömmel ették, osztották Jóakaróiknak, s hogy kedvesebb ajándék legyen meg is kezdték festeni, amely osztán felragadott és maradott az emberek között.

Az ünnep második napján még ma is általános a húsvéti locsolkodás és a húsvéti piros tojás ajándékozása. A magyar néprajzi irodalom sokat foglalkozott a hímes tojások kérdésével. Több önálló munka jelent meg, amelyek részben egyes területek anyagát közlik, részben a teljesség igényével fellépve az egész magyar népterület anyagát vizsgálják. Ezeken kívül a népművészeti monográfiák, valamint a tavaszi ünnepkörrel foglalkozó tanulmányok tárgyalják a tojásdíszítés és ajándékozás különböző kérdéseit.

Ebben a részben én kizárólag csak a jándi tojásfestés hagyományait mutatom be. E hagyományokat elsősorban a nagyszüleim, illetve a jándi öregek elbeszélése alapján állítottam össze.

Falunkban a tojásfestésnek különböző technikáját ismerték. Ilyen technika volt/ illetve, még ma is használatos/ a lila hagyma héjában festett tojás. A tojásokat a hagyma héjával együtt főzték meg. Főzés során a hagymában lévő lila festékanyag beszínezte a tojásokat. A megfőtt, majd kihűlt tojásokat szalonna bőrkével kenték át. Így szép fényes lett a tojás.



A másik igen elterjedt módja a tojásfestésnek a levélrátétes technika. Először a fiatal lányok kimentek a mezőre és megpróbáltak minél érdekesebb és szebb leveleket összegyűjteni. A kiválasztott és megtisztított levelet illetve leveleket selyemharisnya darabbal a tojásra kötötték és úgy festették meg. A megfestett tojáson a levél sárgásfehér lenyomata megmaradt eredeti színében.

A harmadik technika a viaszos technika. Első lépésként a még nyers tojás héjára faggyúval különböző mintákat rajzoltak. Majd így festették meg a tojásokat. A festék nem fogta be a faggyús részeket, így azok mintásan maradtak.

A negyedik technika a karcolásos díszítés volt. A megfestett tojásokra különböző mintákat karcoltak. A karcoló eszköz Jándon a bicska illetve a tű volt. Kizárólag a hagyma hajas tojást tartották alkalmasnak a karcolásra. A díszítő elemek a virág illetve a levélmotívumok voltak. A tojásokat általában húsvét vasárnapján festették meg. Az ajándékozás pedig húsvét hétfőjén történt.

Húsvét hétfő a locsolkodás napja, melyet az ország több területén vízbe vető, vízbe hányó hétfőnek is neveznek. Ezen elnevezések a locsolkodás legrégebbi módjára, a vízzel való locsolásra utal. Ez a locsolkodási szokás Jándon is meghatározó volt. Nagyszüleim elbeszélése szerint a fiatal legények már kor reggel felkeltek, hogy lehetőleg még az ágyban nyakon önthessék a lányokat. Ha a leány már felkelt, a legények kicipelték az udvarra és egy vödör vízzel, leöntötték. A leány, tojást adott a legényeknek, akik tovább folytatták útjukat. Már az említett Bod Péter jegyezte le, hogy Jándon egy különleges szokás volt jelen húsvétkor a múlt században. A játékot húsvét második napján serdülő lányok játszották. A mai szokásos Hátulsó pár előre fuss kezdetű játékra hasonlít. A sorban felálló lányok között az első zöld ágat vitt.

Szarka László nyugalmazott iskolaigazgató megerősítette ezt a lejegyzést. Elmesélte, hogy a Tisza utca végében volt a falu cikázó tere ahol a falu apraja-nagyja szórakozott. A tavasz beköszöntét nagy ceremóniával ünnepelték, ahol zöld ágat és koszorút vittek az ünneplő ruhába öltözött fiúk és lányok. Bújj, bújj zöld ág című dal éneklésével az egész falut végig járták.
Az aratás ünnepe
Az aratás ma is legnagyobb mezőgazdasági munkák közé tartozik, s a múltban még inkább annak számított. Az őskortól sarlóval végezték, s csak a XIV. században jelent meg Nyugat-Európában a kasza, amely aztán viszonylag gyorsan, már a XV. század folyamán felbukkant a Kárpát- medencében is. Az aratás falunkban is máig élő hagyomány, csupán ennek módja változott a technikai fejlődés következtében. A gépesítés előtt az aratás eszköze a kasza volt. Az aratás során a kaszás haladt elől, a levágott búzát a még álló gabonaszárra döntötte. Őt követte a marokszedő, aki a levágott gabonát kévébe rakta, majd egybe kötötte. Ez a munka általában reggeltől estig tartott. A férfiak, asszonyok, sőt gyerekek is részt vettek ebben a munkafolyamatban. Az aratás során arató dalokat énekeltek. Jándon élt az a hagyomány, hogy a gazdát megkötözték, mellyel az aratók arra kényszerítették a ház urát, hogy pénzt szórjanak közéjük. Ezt követően az aratók mezei virágokból és búzakalászból koszorút fontak (aratókoszorú) s azt közösen énekszóval a gazda házához vitték. Itt a ház ura megszórta vízzel, a következő évi jó termést biztosítva. A kévébe kötött gabonát kint a földön keresztekbe rakták, majd később szekérrel behordták a portára.

Az aratáshoz szorosan kapcsolódik egyik másik munkafolyamat: a cséplés. Ennek folyamán a csűr talaján szétterítették a gabonát és a cséppel, addig püfölték, amíg az összes szem kiverődött belőle. A búzák egy részét elraktározták, a másik részéből kenyeret sütöttek. Jánd a kenyérsütéshez szükséges lisztet, a Tiszán felállított hajómalmokon, árvíz idején, pedig két-három udvaron működő szárazmalomban állította elő. Ezeket a malmokat a naményi, tarpai, tiszaszalkai hengerlő malmok végképp felszámolták. Az utolsó vízimalom az I. világháború elejéig működött a faluban. Az utolsó szárazmalmok id. Koncz Gusztáv, malmos Toldi Pál és Szarka Sándor udvarán működtek. A használat után vissza maradt malomkövek egy-két példánya még ma is megvan.

A jándi református templom

1665. március 12-én kelt okmány szerint Jánd református templommal rendelkezett, de lelkésszel nem, ezért a szomszédos Ugornyáról járt ide egy prédikátor. Ez időben Barakonyi Ferenc és neje Sulyok Borbála engedélyezték, hogy a község Péter Mihály nevű jobbágyuk telkén építtessen paplakot. A falu bírája akkor Lantos Balázs volt, főesküdtjei pedig: Koncz Miklós, Kajor Gáspár, Tóth István, Kónya Gergely, Fofár Tamás, Balogh István, Fazekas Mihály, Medve Mihály, és mások. Ez egyházközség, mely előbb a szabolcsi kerülethez (tractus) tartozott 1821. évi rendezéskor a beregi egyházvidékhez kapcsolódott. A templomnak már 1615. év előtt állnia kellett, mivel kisebb harangja már akkor meg volt öntve, de elavulván, romjain új egyház emelkedett. 1773-ban szentelték fel a templomot. Ebben a református templomban a következő egyházi tárgyak voltak fellelhetők: egy keresztelőedény, és egy aranyozott ezüstpohár. Az áldozó ezüstpoháron 1339. év és B. A. betűk, valamint egy M- N álló T jegyek láthatóak. A nagyobb cink kannát készítette Komáromi Cs. Miklós 1692-ben. A templom első kisebb harangját 1615-ben öltették, melyet 1749-ben átöntöttek. A nagyobbik harangot 1792-ben öntötték, ám ezt hasadás következtében 1818-ban újból kellett önteni, amely 318 fontos. Az I. világháború során ezt a harangot is hadi célokra használták fel, de a jándi lakosok jóvoltából újabb harangot öntettek. Az ahhoz hasonló fatornyok, mint a jándi is volt, mindig érdekes látványt nyújtanak, mert a régi kor sajátosságait hordják magukon. A Kakuk Imre által Jándon épített fa templomtoronyról a következőket olvashatjuk Csiszár Árpád: Ballada született írásában: A jándi szegénység szeretett volna a 18. század végén egy olyan fatornyot, mint az ugornyai. A helybeli parasztács Kakuk Imre fogadkozott, hogy ő meg tudja csinálni. Rábízták a torony megépítését, és sikerült. Ettől kezdve, mintegy harminc éven át a 18. század végén és a 19. század elején testvérével, Andrással együtt Beregben és Szatmárban, de még Szabolcsban is fatornyok egész sorát ők építették. Kakuk Imre keze munkáját dicséri a lónyai, vitkai, matolcsi, hetei, nábrádi, fehérgyarmati, csetfalvi fatornyok is. Az ácsmestert szülőfaluja 1791-ben szülőfaluja bízta rá a fatorony építését azzal, hogy Kancza József útmutatását követve készítse el ezt a 35 m magas építményt, mely impozáns méretein kívül főképp zárt kerengőjével tér el ismert műveitől. Értékes az itteni anyakönyvnek az a bejegyzése, hogy a munka április15-től- december 18-ig készült, vagyis a csapatnak egyévi munkája fekszik egy-egy ilyen nagyméretű fatoronyban.


A falunak összesen három temploma volt. A harmadik templom, amely ma is áll, a környék legszebb temploma. Kakuk Imre által épített templomot lebontották. Így került helyére Nagy Sámuel* református lelkész kezdeményezésére épített templom. A falu lakossága minden évben gyűjtést szervezett a templom építésére. Házról- házra jártak adományt gyűjteni. Aki nem tudott kézpénzt adni, szarvasmarhát és sertést adományozott, amelyet a későbbiek folyamán pénzzé váltottak. Sikerült annyi adományt összegyűjteni, hogy 1896-ban megkezdhették a templom építését. A kezdeményező, Nagy Sámuel sajnos ezt már nem érhette meg. A templom falait szürke bazaltkő borítja. Ezen köveket a Beregszászi hegyekből ökrökkel vontatták a falu emberei. A vályogot helyben égették ki téglának. Az adományokból vették meg a faanyagot. Teteje pléh borítást kapott. Jellegzetessége a faragott erkély az Úr asztala körül, valamint a beregi keresztszemes minták. A templomban gyönyörű orgona található. A templom művésze Lénárt Gyula volt, akinek a leginkább engedelmeskedett az orgona. Ő volt, aki az orgonát karbantartotta, és mindezt a munkát díjmentesen végezte.

Jándi falumúzeum
(Jánd, Rákóczi út 70.)

Falunk legöregebb háza népi lakóház. Különlegessége a gerendába vésett szöveg, amely tudatja az építtetők nevét és az építés idejét (1880. április 17.) Jelenlegi tulajdonosa 1994-ben vásárolta meg, eléggé rossz állapotban volt az épület. A 2001-es árvizet követő évben szépen felújították, eredeti formájába visszaállították.


A berendezését az iskola Hagyományőrző Csoportja, valamint a tulajdonos gyűjtötte. Megtalálhatók régi használati tárgyak, a szövés valamennyi eszköze, néhány régi bútor. Külön részben a kemence a kenyérsütés eszközeivel.
Ha meg akarja ismerni Bereg múltját, feltétlen látogasson el hozzánk bármikor. Kulcs a szomszédban!

 

Nagy Sámuel síremléke

   Az Önkormányzat és az iskola tantestülete Nagy Sámuel 1848-1849 évi szabadságharc és forradalom volt főhadnagyát 1860-97-ig jándi református lelkész nevét fogadta el az iskola névadójának.

 

Nagy Sámuel Márokpapiban született 1827-ben, 1848. augusztusától a Bereg megyei önkéntes nemzetőrszázad katonája részt vesz a Jellasich elleni hadjáratban. Alakulatával később a Központi Mozgó Seregben, illetve a II. hadtest kötelékében küzd. 1849. június 7. Asbóth ezredes őrmesterként a katonai érdemrend 3. osztályára terjesztette fel. Kitűnt Buda bevételénél június 29-én. Részt vett Klapka seregével Komárom védelmében. Hadnagy az alakuló 97. zászlóaljnál. Főhadnagyként szerelt le. 1863. és 1890. között a Bereg megyei Honvédegylet tagja.
Teológus hallgatóként vállalta az önkéntes katonai szolgálatot. Leszerelés után elvégezte a teológiát. Református lelkészként Nagybégányban, majd 1860-tól 1897. február 10-ig haláláig Jándon szolgált. Közben a Nagykárolyi egyházmegye jegyzője, majd tanácsbírája lett.

Az I-II. Világháború áldozatainak emlékműve

 

 

 

 

 

Márta Vendégház

Jánd, Rákóczi út 18.
 

A vendégház két önálló lakrészből áll.

Az elsőben található:

- 1 szoba: 4 ágyas
- 1 szoba: 2 ágyas
- konyha (felszerelt)
- tornác

A második lakrész:
- 1 szoba: 4 ágyas
- nappali
- főzőfülke
- fürdőszoba

A vendégház füves, zárt udvarral, hintával, kerthelyiséggel,
bográcsolási, parkolási lehetőséggel rendelkezik.

ELÉRHETŐSÉG:

SZALAI KÁLMÁN                 
telefon: 45/479-101, 70/3399250    
web: http://www.falusi.hu/marta

 
 

Mária Vendégház

NÉV: (tulajdonos neve) Tóth Endre
Cím: 4841 Jánd, Bajcsy Zs. 5.
Levelezési cím: 4841 Jánd, Tisza út 14.
Mobiltelefonszám: 06-30-213-9659
Szobák és ágyak száma:
•    3 ágyas szobák száma: 1 db.
•    4 ágyas szobák száma: 1 db.
Szállásköltség: 1.700 Ft./fő /nap
Szolgáltatások megnevezése:
•    étkezést tud e biztosítani? Nem
•    parkolási lehetőség udvaron belül? Igen
•    a szállásadó túra és programszervezést vállal? Nem
•    kerékpárkölcsönzésre van-e lehetőség? Igen
•    kajak-kenu kölcsönzésre van-e lehetőség? Igen
•    horgászati lehetőség? Igen
•    kert és felszerelés? Igen
•    lovaglási lehetőség? Igen
•    háziállat vihető? Igen
•    háziállatok vannak? Igen

 
 

Konczék Vendégház

Várja Önt a pihenés a csend és a nyugalom.
A vendégházak a Tiszától 50m-re a töltés tövében helyezkednek el mintegy 3 ha. területen. A nagy területü füves udvaron 3 felújitott parasztház áll.
Összesen 4 db  négy ágyas 3 db. két ágyas szobával  rendelkezünk, melyekhez külön-külön felszerelt konyha illetve természetesen zuhanyzó és WC kapcsolódik. Gyermekeknek hinta, homokozó, ingyenes csónak használat, egyéni horgásztúra szervezés ,  főzés szabad tűzőn, parkolás zárt budvaron, televízió és hűtőszekrény minden szobában, horgászat,gyalogtúra, madárlesés, kerékpártúra, gyógynyövény gyűjtés, és házikenyér sütés várja vendégeinket, a sejtelmes kanyargó Szőke-Tisza partján Jándon egész évben..Az érintetlen környezet,a vadregényes vízvilág számtalan látogatót vonz a településünkre.
A Tiszavirágzásban népiesen  kérészrajzásban gyönyörködhet az idelátogatók.A folyó vizminősége kiválló, selymes tengerpartot idéző homokja felejthetetlen élményt nyújt a kikapcsolódni vágyó turistáknak

Érdeklődni:


4841 Jánd, Tisza u.33.
Tel.: Koncz Gáborné (Marika) 36-30/515-66-65
Koncz Gábor 36-30/958-92-10
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 
 

Horváth Vendégház

HORVÁTH VENDÉGHÁZ


Jánd, Bajcsy út 14.
 

A vendégház az Atlantika Vízividámparktól 800m-re, a Szilva Termál-és Wellnessfürdőtől 3 km-re, a Tiszától 200m-re helyezkedik el, egy csendes kis utcában. Összesen 2db 5 ágyas szobával rendelkezünk, melyekhez külön-külön felszerelt konyha, zuhanyzó és WC kapcsolódik. Televízió, hűtőszekrény, főzés szabad tűzön is, parkolás zárt udvarban.


Egész évben várja Önt a csend, a nyugalom és a békés természet a kanyargós szőke-Tisza partján, a Horváth-vendégházban:

ELÉRHETŐSÉG:    
Telefon: 06 -30 - 384 - 4998

 
 

Gál Farm Vendégház

GÁL FARM VENDÉGHÁZ

Jánd, Rákóczi út 18.

Jánd a Felső Tisza nyugalmas helye, ahol még a szőke Tisza igazán tiszta, nem szennyezi be a Szamos, itt várjuk vendégeinket négy szobás vendégházunkban minden igényt kielégítő kényelemmel és kellemes szabadprogramokkal, családias vendéglátással.


A Beregi-Tiszaháton, Vásárosnaménytól 5 km-re található    községünk. Falunk határában található a Beregi Tájvédelmi körzet, mely csodálatos növény és állatvilággal büszkélkedik.

A község büszkesége a nyaranta sok látogatót vonzó tiszai strand. A falusi turizmusra vágyók kellemes környezetben pihenhetnek, kirándulhatnak a csodálatos beregi tájakon. Vendégeinket egy önálló, összkomfortos parasztházba várjuk, melyben egy kétágyas, kettő háromágyas és egy négyágyas    szoba található. Felszerelt konyha és szabadtéri tűzhellyel állunk vendégeink rendelkezésére. Kicsiny házunk 1869-ben épült igényes parasztház, mely 1998-ban teljesen fel lett újítva, de vigyázva, hogy megtartsa hangulatát. Törekedtünk arra, hogy eredeti bútorokkal rendezzük be, így olyan légkört teremtsen, hogy vendégeink úgy érezzék magukat, mint mikor a falusi nagymama szerető ölelésébe tértek haza.

A Beregi múlt feltárásra váró kincsei közül, lovas kirándulások alkalmával bemutatjuk a máig is érintetlen, védett, páratlan szépségű tájat a bennük élő madár és állatvilággal. Családjának, gyerekeinek felejthetetlen élményben lehet része, háziállatok simogatása, etetése, átélhetik a vidéki élet minden szépségét. Lovaglásra, sétakocsikázásra is lehetőség van.

Megkóstolhatják az igazi tejet, tejtermékeket, szilvalekvárt, a "házi" pálinkát. részt vehetnek elkészítésükben. Előzetes egyeztetést követően vállaljuk népi ételek elkészítését.

Vendégeink tetszés szerint használhatják kerékpárjainkat, csónakunkat.

Gépkocsijukat zárt udvaron tárolhatják.

Napjaink formatervezett világában csodálattal kell adóznunk a népművészet nemes egyszerű, praktikusságában is szép, formában és színben gazdag tárgyi emlékei előtt. A Beregi Múzeumban mely hozzánk két kilométerre található mindezt megtekinthetik. Felfedezhetik a beregi keresztszemes csodálatos mintáit, melyeket meg is vásárolhatnak. Családias, kellemes környezetben várjuk Önöket.


Gál István és családja
J Á N D
Rákóczi 59.

ELÉRHETŐSÉGEINK:
06 45 718 361
06 30 - -354 - 9892
06 30 - -972 9346

A terület ismertetése:
A Virág utca egyenes vonalú, Ény-Dki tengellyel. A telkek az utca tengelyére merőlegesen kerültek kialakításra egységesen 15 m utcafronti szabályozási szélességgel. A telkek mérete a Helyi Építésügyi Szabályzatban előírt feltételeket teljesíti.
A telkeken a korábban ott lévő lakóházak változó mélységű alapteste a földben visszamaradt, föld felett a törmelék elszállításra, elterítésre került.
A telkek felszíne közel egyenletes, feltöltést igénylő szintkülönbségek nincsenek.
Minden telek alkalmas beépítésre, az építési engedély kiadásának feltételei megvannak.
Az utca két vége magasabb fekvésű, a középső harmadban az enyhe lejtés következtében kisebb hajlat alakult ki.
A telkek tájolhatósága megfelelő.
A területen közösségi létesítményt nem terveznek megépíteni, az utca végében kisebb zöldterület kialakítása van tervbe véve.
Értékesítési alapár: 770.- Ft/m2
A telkek összesített eladási értéke:

Sorszám

Telek beépíthetősége

Hrsz.

Terület m2

Eladási ár

1.

Szabadon álló

71

716

551.320

2.

Szabadon álló

72

990

762.300

3.

Szabadon álló

74

993

764.610

4.

Szabadon álló

75

997

767.690

5.

Szabadon álló

76

1003

772.310

6.

Szabadon álló

77

1008

776.160

7.

Szabadon álló

79

1012

779.240

8.

Szabadon álló

80

1013

780.010

9.

Szabadon álló

81

1016

782.320

10.

Szabadon álló

83

1017

783.090

11.

Szabadon álló

84

1019

784.630

12.

Szabadon álló

85

ot;center">1022

786.940

13.

Szabadon álló

87

1028

791.560

14.

Szabadon álló

88

1030

793.100

15.

Szabadon álló

89

1030

793.100

16.

Szabadon álló

90

1029

792.330

17.

Szabadon álló

91/2

1028

791.560

18.

Szabadon álló

91/3

1029

792.330

19.

Szabadon álló

95

1295

997.150

20.

Szabadon álló

420/1

900

693.000

21.

Szabadon álló

420/2

900

693.000

22.

Szabadon álló

420/3

900

693.000

23.

Szabadon álló

420/4

900

693.000

24.

Szabadon álló

420/5

900

693.000

25.

Szabadon álló

420/6

900

693.000

26.

szabadon álló

420/7

900

693.000

27.

szabadon álló

420/8

900

693.000

28.

szabadon álló

420/9

900

693.000

29.

szabadon álló

420/10

900

693.000

30.

szabadon álló

420/11

900

693.000

31.

szabadon álló

420/12

900

693.000

32.

szabadon álló

420/13

900

693.000

33.

szabadon álló

420/14

900

693.000

34.

szabadon álló

420/15

900

693.000

35.

szabadon álló

420/16

900

693.000

36.

szabadon álló

420/17

900

693.000

37.

szabadon álló

420/18

900

693.000

38.

szabadon álló

420/19

900

693.000

39.

szabadon álló

420/20

900

693.000

40.

szabadon álló

420/21

900

693.000

41.

szabadon álló

420/22

900

693.000

42.

szabadon álló

420/23

900

693.000

43.

szabadon álló

420/24

900

693.000

Elérhetőségek:

CÍM:

4841 JÁND, TISZA ÚT 1. szám

TELEFON:

45/479-100

FAX:

45/479-100

E-MAIL CÍM:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

POLGÁRMESTER:

ASZTALOS ISTVÁN

TELEFON:

45/479-100

 

ALPOLGÁRMESTER:

SZALAI KÁLMÁN

TELEFON:

 

Képviselők:

CSONKA SÁNDOR

 

KONCZ GÁBOR

 

DR.LÉNÁRT SÁNDOR PÁL

 

SZALAI KÁLMÁN

 

Kisebbségi Önkormányzat tagjai:

DACSÓ GYÖNGYVÉR (ELNÖK)

 

VADÁSZ JÁNOS (ELNÖKHELYETTES)

 

DACSÓ LINDA GABRIELLA (TAG)

 
   

 

JEGYZŐ:

DR. SZILÁGYI PÉTER

PÉNZÜGYI FŐELŐADÓ:

BENEDEKNÉ HERCZEG ÉVA
 

PÉNZTÁROS:

DEMJÉN-RÉKASI ATTILÁNÉ

SZOCIÁLIS FŐELŐADÓ:

KONCZNÉ MÁNDY KLÁRA

Szennyvízhálózat kiépítése:
Az önkormányzat Képviselő Testülete a legfontosabb feladatának tekinti a szennyvíz elvezető hálózat kiépítését, a tisztítómű bővítését, ezért az elmúlt években az engedélyes terveket elkészíttette, melyre az illetékes hatóság az engedélyt megadta. Várjuk a 2007. évi ez irányú pályázati kiírásokat, melynek segítségével kívánjuk a beruházást megvalósítani.

Üdülőövezet kialakítása a virág utcában:
A 2001-es árvizet követően a Magyar Állam az üresen maradt ingatlanokat az Önkormányzat tulajdonába adta. Képviselő Testületi döntés született : az utca csak üdülőövezet céljára hasznosítható. Ennek megfelelően terveztettük és alakíttattunk ki 50 db üdülő jellegű telket, melynek értékesítését 2007. június-júliusában kezdjük. Az előzetes érdeklődés alapján bízunk benne, hogy pár év alatt az ingatlanokat értékesíteni tudjuk. A terület fekvése, turisztikai szempontból ideális: közel van a tiszai strand, horgász-tó, kerékpárút, ATLANTIKA GYÓGYFÜRDŐ, bockereki erdő (vadászat).

Művelődési ház felújítása, bővítése, korszerűsítése:
Az épület 2/3-át kb. 10 évvel ezelőtt átalakítottuk, az általános iskolai és óvodai gyerekek számára tornacsarnokká. Jelenleg egy könyvtár és kisterem áll rendelkezésünkre, így a funkcióját nem tudja betölteni, illetve ezek is felújításra szorulnak. A nyílászárók elavultak, némelyik korhadt. A meglévő 2 db helyiségen kívül szükséges még továbbiak kialakítása a mellékhelyiségekkel együtt.

Háziorvosi rendelő eszközállomány beszerzés, fejlesztés:
A rendelőben nincs számítógép, így az elektronikus rendszer nem tud működni. EKG berendezés elavult. Szükség van egy komolyabb vérnyomásmérőre, a településen szeretnénk megvalósítani a jelzőrendszeres betegellátást, ezért ide terveztük a készülékek beszerzését.

Szabadidő centrum létrehozása:
Erre a célra tervezett terület (kb. 4,5 ha ) egy részét (1,5 ha) lakóövezet céljából szeretné az önkormányzat megvásárolni. A település belterületi szabályozási tervében már így van leszabályozva. A terület a Halvány-tó mellett található, rehabilitációja, vízutánpótlásának a megoldása most van folyamatban, tanösvény kialakításával egy ütemben. Mivel a településen nem található szabadtéri rendezvények céljára szolgáló terület, az önkormányzat Képviselő Testülete határozott az említett beruházás megvalósulásának az érdekében.

Kábel televízió hálózatának kiépítése, szélessávú internet eléréssel:
A beruházás kivitelezése már elkezdődött, a mellék utcákban a védőcsövek lefektetése befejeződött. A fő utcán várhatóan május-június hónapban folytatódik. Reméljük, késő nyáron a bekötések is megvalósulnak.

CÍME:    4841 JÁND, TISZA ÚT 1. szám
TELEFON:    45/479-100
FAX:    45/479-100
E-MAIL CÍM:    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

POLGÁRMESTER:        ASZTALOS ISTVÁN
                                       
ALPOLGÁRMESTER:    SZALAI KÁLMÁN
                                       

KÉPVISELŐK:
CSONKA SÁNDOR  
KONCZ GÁBOR        
DR. LÉNÁRT SÁNDOR PÁL



BIZOTTSÁGOK:
 

PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG:                   
KONCZ GÁBOR (ELNÖK)
CSONKA SÁNDOR
DR. LÉNÁRT SÁNDOR PÁL
KOLOZSVÁRINÉ FEKETE OLGA
DEMJÉN-RÉKASI ATTILA

                                                                 

KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT TAGJAI:
DACSÓ GYÖNGYVÉR    (ELNÖK)
VADÁSZ JÁNOS             (ELNÖKHELYETTES)
DACSÓ LINDA GABRIELLA  (TAG)
                                                              

A VÁSÁROSNAMÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JÁNDI ÁLLANDÓ KIRENDELTSÉGÉNEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE:

JEGYZŐ:                                               DR. SZILÁGYI PÉTER

PÉNZÜGYI FŐELŐADÓ:                        BENEDEKNÉ HERCZEG ÉVA
PÉNZTÁROS:                                        DEMJÉN-RÉKASI ATTILÁNÉ                                                                                

SZOCIÁLIS FŐELŐADÓ:                        KONCZNÉ MÁNDY KLÁRA

Örömmel tölt el bennünket, hogy érdeklődik településünk iránt. Szándékaink szerint sokrétű információval szeretnénk segíteni mindazoknak, akik felkeresik honlapunkat. Célunk: településünk és közvetlen környezetünk megismertetése, amely magába foglalja a község történetének, nevezetességeinek, hagyományainak és sajátos adottságainak bemutatását. Különösen szeretnénk felhívni a természetkedvelők figyelmét a helyi és a környező települések értékeire, az érintetlen, gyönyörű környezetre. Ajánlom Önöknek a kanyargós Tisza-partot, melynek homokos fövenyén kedvükre strandolhatnak, hódolhatnak kedvteléseiknek, ha kedvelik a vízhez kötődő sportokat, vízitúrákat. Tartalmas időtöltést kínálunk a horgászoknak, vadászoknak, természetjáróknak. A felújított gát tetején kiépült kerékpárúton ellátogathatnak a szomszéd településekre Vásárosnaménytól Kisarig. Kérem, hogy ne csak az Interneten látogassanak el hozzánk, hanem személyesen is ismerjék meg településünket, adottságainkat, lehetőségeinket, vendégszeretetünket. Amennyiben felkeltettük érdeklődésüket, szeretettel várjuk községünkben.

 

 

 

 

Tisztelettel: Asztalos István
Polgármester

Please publish modules in offcanvas position.