Jánd Község Önkormányzata Települési Értéktár Bizottsága 2/2022.(X.26.) határozataa Jándi Református TemplomTelepülési Értéktárba történő felvételről:
- A nemzeti érték megnevezése: Jándi Református Templom
- A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:Épített környezet /örökség
- A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 4841 Jánd, Rákóczi utca 26. sz.
- Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: települési
Nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
A jándi reformált egyház presbiteri gyűlésének jegyzőkönyve az 1870-ik évtől kezdve
Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monográfiája. Ungvár, 1881. 3. köt. 1. r. 303-307. p.
Simon Andor: Nekrológ Nagy Sámuel. In: Sárospataki lapok, 1897. 97. sz.137-139. p.
Jándi református templom ünnepe. In: Bereg. 1900. 48. sz.
Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. Szerk. Entz Géza. 2. köt. Bp. 1987. 421-426. p.
Várady József: A Tiszántúl Református templomai. Miskolc, 1991. 2. köt. p. 658-659.
Patay Pál: Beregi harangok. A Jósa András Múzeum Évkönyve 41. (1999) 420. p.
Az egykori Beregi Református Egyházmegye templomai határon innen és túl. Szerk. Kész Géza, Kész Piroska, Hájas István. Beregszász, Vásárosnamény, 2010. p. 57-58
A jándi református templom harangjai: https://www.youtube.com/watch?v=qTg3W8hwVoA
https://jand.hu/index.php/turizmus/nevezetessegek
https://www.facebook.com/J%C3%A1ndi-Reform%C3%A1tus-Egyh%C3%A1zk%C3%B6zs%C3%A9g-2393026227604666
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
Jándon a neogótikus stílusban, 1896-ban épült református templom a település legjelentősebb és legszebb épülete. Észak-déli tengelyű, az utcával párhuzamos. Magasba törő, 33 m-es tornyán a nyolcszögű toronytetőt négy timpanon veszi körül – alatta fogazott párkány és páros ablak. A templom keleti és nyugati oldalán támpillérek között tíz nagyméretű, keskeny, csúcsíves, falba mélyített ablak látható. A bejárati ajtók feletti oromzatot hármas ablak és színes rózsaablak díszíti. Díszítő elemei még a sarkokon és a bejárati ajtók felett látható lizénák. Ennek különösen szép példája a déli bejárati ajtót és a fölötte levő rózsaablakot is magába foglaló lizénákkal és fogazott párkánnyal díszített oromzat.
Az épület téglalap alakú teremtemplom, belül 10x22 méteres, 336 ülőhellyel. A fehérre meszelt falakat és a sík vakolt mennyezetet sárga színű stukkókkal díszítették. A szószéket a templom keleti oldalának közepén, a fal mellett helyezték el. Előtte áll a nem szabályos nyolc szögű, szekrénnyel kiegészített úrasztala, amit dobogóra helyezve felemeltek a templom padlójáról és kerítéssel vettek körbe. A szószék felett álló fából faragott csipkézett koronát sárgára festették. A szószék alatt van a háttámlás papi stallum (papi szék,) Ehhez hasonlóak az úrasztalával szemben található háttámlás padok. A templom két rövidebb végén helyezték el a faoszlopokkal alátámasztott karzatokat. A sárgára színezett lezáró deszkátdíszítő elemekkel látták el. A déli karzaton kapott helyet az orgona. A szószék jobb- és bal oldalánkét sorba rendezték a faragott végű padokat.
A toronyban két harang lakik. A kisebbik, 176 kg-os harangot László István öntötte1818-ban Kisgejőcön. A másikat, ami 598 kg-os Szlezák László öntötte 1926-ban, Budapesten.
A templomépítést Nagy Sámuel (1827-1897) lelkész szervezte és irányította a presbitériummal, aki 1860-tól, haláláig 1897. január 30-ig, 37 évig szolgált a jándi gyülekezetben. Emellett, mint iskolai körlátogató, küldöttségi jegyző, 1867-től mint jegyző, tanácsbíró, és helyettes esperes segítette a Beregi Református Egyházmegyében folyó munkát. Személyét szeretet és tisztelet övezte.
A templomot Kolár János építészmérnök tervei alapján építették. A kőműves és ácsmunkát Juhász György templomépítési vállalkozó végezte. Az orgonát a pécsi Angster József, Európa egyik legnevesebb orgonagyártója építette 1911-ben hét változattal. Az asztalos munka (szószék koronával, templomi székek) Csomakovics János beregszászi mester érdeme.
A jelenlegi templom helyén, vagy közvetlen közelében korábban is templom állt.
Az elsőt a középkorban, 1615 előtt építették különálló fatoronnyal, amit az anyakönyvi bejegyzéseken túl az 1615-ben öntött harang is bizonyít. Ennek romjain építették fel az 1776-ban felszentelt második templomot. Az építési költségek felét gr. Gyulai Ignác helyi földbirtokos biztosította. Bakcsi László jándi prédikátor feljegyzése szerint a templom sem építői ügyességet, sem jó ízlést nem mutatott. Ezek korrigálására a későbbiekben (1848, 1854) több javítást, átalakítást is végeztek. Disztelen magas tetőszerkezetét lejjebb engedték, a mennyezet hiányosságait kijavították. A templom melletti kisebb fatornyot (építési ideje ismeretlen), 1792-ben eladták a parasznyai egyháznak. Helyette 1791-ben Kancza József útmutatásával Kakuk Imre jándi ácsmester egy 35 méter magas „páratlan valódi műbeccsel bíró” tornyot készített.
Az előzőekben vázolt, többször javított templom a lakónépesség számának emelkedésével szűkössé vált. A fatorony 1892-ben már majdnem fedél nélkül állt. Javítása felemésztette volna a templomépítésre készülő egyházközség összes addigi megtakarítását
Az egyháztanács és a „népközönség” úgy határozott, hogy a templomot toronnyal együtt kőből és téglából újból építteti.
A presbitérium 1892. október 28-án az építési munkálatok előkészítése, segítése céljából 5 tagú. a presbitériumnak felelős templomépítő bizottságot választott. Az elnöki teendőkkel Nagy Sámuel lelkészt bízták meg. A bizottságot az építési anyag beszerzésére hatalmazták fel. Az építkezés előkészületei hosszú évekig folytak. A templom és torony építéséhez szükséges követ kezdetben a Tarpai-hegyről, később a kaszonyi bányából vásárolták, amit az ökrös és lovas gazdák szekerekkel szállítottak Jándra. A tégla magas beszerzési ára miatt, azt a falu anyagos földjéből saját kezűleg vetette, égette a lakosság.
A templom és torony tervének és költségvetésének elkészítésére Kolár János építészeti mérnököt kérték fel. Az elkészült munkát az 1894. szeptember 2-ki presbiteri ülésen elfogadták.
Az építkezés mielőbbi megkezdéséről, szakértő mesterek megbízásáról, az ótemplom és a fatorony elbontásról egyházközgyűlésen döntöttek 1895. febr. 28-án. A építőanyag nagyrésze rendelkezésre állt, de az építkezés elindításához szükséges anyagi keret még mindig szűkös volt. A hiányzó összeg egyháztagokra való kivetéséről döntött a közgyűlés. A templomi székeket „elárverezték” a gyülekezet tagjai között, akik annak költségét részletekben fizették.
A templom és a torony 1896-ban felépült. A templomtoronyra a gombot és a csillagot ünnepélyes keretek között 1896. augusztus 30-án tették fel. Az építkezés befejezésére, a templom felszentelésére Nagy Sámuel lelkész 1897. január 30-án bekövetkezett halála miatt csak hosszú évek múlva, 1911. nyarán került sor. A templom és toronyépítés hátralevő munkálatait Bánóczi Endre muzsalyi, 1898. április 24-től jándi lelkész irányította.
A jándi református templom felépítéséért folytatott küzdelem nagyon szép példája a lakosság összefogásának, kitartásának, az Istenbe vetett hít erejének. ( Dr. László Gézáné dr. Szarka Ágota, 2022.)
A falunak összesen három temploma volt. A harmadik templom, amely ma is áll, a környék legszebb temploma. A Kakuk Imre által épített templomot lebontották. Így került helyére a Nagy Sámuel református lelkész kezdeményezésére épített templom. A falu lakossága minden évben gyűjtést szervezett a templom építésére. Házról- házra jártak adományt gyűjteni. Aki nem tudott készpénzt adni, szarvasmarhát és sertést adományozott, amelyet a későbbiek folyamán pénzre váltottak. Sikerült annyi adományt összegyűjteni, hogy 1896-ban megkezdhették a templom építését. A kezdeményező, Nagy Sámuel sajnos a befejezést már nem érhette meg. A templom falait szürke bazaltkő borítja. Ezen köveket a Beregszászi hegyekből ökrökkel vontatták a falu emberei. A vályogot helyben égették ki téglának. Az adományokból vették meg a faanyagot. Teteje pléh borítást kapott. Jellegzetessége a faragott erkély az Úr asztala körül, valamint a beregi keresztszemes mintával a helyi asszonyok által hímzett drapériák. A templomban gyönyörű orgona található. A templom művésze Lénárt Gyula volt, akinek a leginkább engedelmeskedett az orgona. Ő volt, aki az orgonát karbantartotta, és mindezt a munkát díjmentesen végezte.( Birikiné Király Dalma református lelkész Jánd, 2022.)
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A 126 évvel ezelőtt épült (1896) Jándi Református Templom egyik legszebb neogótikus építészeti emlékünk.
A turisták építészeti alkotásként csodálják. Jánd református hívei számára az Istennel való találkozás helye. Fennmaradásáért, állagmegőrzéséért lelkipásztoraival együtt időről-időre mindent megtettek és megtesznek. Ezt jelenlegi felújított formája is ékesen bizonyítja. (Dr. László Gézáné dr. Szarka Ágota, 2022.)
A Jándi Református templom ma is büszkén hirdeti, hogy annak idején, milyen fontos volt az itt élők számára, hogy templomuk felépülhessen. Mindazok példaértékű áldozatát és munkáját láthatjuk rajta, illetve benne, akik egykor és most is fontosnak tartják Isten házát. Ilyen módon értéket őriz az utókor számára. A ránk hagyott felbecsülhetetlen értéket óvjuk, szépítjük lehetőségeinkhez mérten. Javaslatom célja, hogy a helyi gyülekezet és a jándi lakosok templomunk megőrzésére vonatkozó igyekezete még teljesebb legyen. Szeretettel ajánlom az épület Települési Értéktárba történő felvételét. (Birikiné Király Dalma református lelkipásztor Jánd, 2022.)